Keretek, rácsok, vonalzók és segédvonalak

Az Adobe InDesign programhoz hasonlóan az összes InCopy-szöveg és -grafika kereteken belül jelenik meg. A csatolt dokumentumok esetében az InDesign vezérli a keret elhelyezését és tervét a kiadványban. Az InDesign-dokumentum kereteinek szerkezetét az InCopy Elrendezés nézetében láthatja.

Keretek módosítása

A felhasználónak (vagy a csapat egy tagjának) az InDesign-dokumentumban kell módosítania a kereteket, hacsak a keretek nem beágyazott grafikákhoz tartoznak. A beágyazott grafikák kereteit mozgathatja, méretezheti, elforgathatja vagy nyírhatja, de más kereteket nem. További információért tekintse meg a munkafolyamat dokumentációját.

Szöveg összefűzése

A hosszú szövegek átfolyhatnak egyik keretből egy másikba. A keretek sorozatban követik egymást vagy össze vannak fűzve. Az összefűzött szövegek egy oldal adott oszlopában kezdődnek, és a kiadvány bármely más oszlopában és oldalán folytatódhatnak. Mindig az InDesign-felhasználó állítja be az InCopy-szövegre vonatkozó összefűzött sorozatot.

Amikor szöveget ad hozzá az összefűzött szöveghez, a szöveg végigfolyik az egymást követő kereteken átfolyik, amíg az összes hozzárendelt keret meg nem telik.

Ha a szöveg nem fér bele a tervezett kerettérbe, akkor a szöveg rejtett része a túlszedett szöveg.

Mértékegységek és vonalzók módosítása

Az InCopy egy függőleges mélységmérő vonalzót tartalmaz a szövegek illesztett másolásához Hasáb és Szövegegység nézetben, valamint vízszintes és függőleges vonalzókat az Elrendezés nézetben az elrendezések méréséhez. A vonalzók alapértelmezés szerint az oldal vagy az oldalpár bal felső sarkából kezdik a mérést. A nullapont (origó) áthelyezésével ezt módosítani lehet.

Többféle szabványos mértékegységet használhat, és bármikor módosíthatja ezeket a beállításokat, valamint ideiglenesen felülírhatja a jelenlegi mértékegységeket az értékek beírásakor. Más mértékegységek megadása nem jelenti a segédvonalak, rácsok és egyéb objektumok áthelyezését, így amikor a vonalzók osztásjelei módosulnak, nem feltétlenül fognak egybeesni a régebbi osztásjelekhez igazított objektumokkal.

A vízszintes és a függőleges vonalzókhoz különböző mértékegységrendszerek határozhatók meg. Sok újság a vízszintes elrendezéseket például picában, a függőleges szövegeket pedig hüvelykben méri. A vízszintes vonalzóhoz kijelölt rendszer a tabulátorok, a margók, a behúzások és az egyéb mértékegységek működését szabályozza. Valamennyi oldalpárnak saját függőleges vonalzója van,azonban az összes függőleges vonalzó egységesen a Beállítások párbeszédpanel Egységek és lépésközök kategóriájában megadott beállításokat használja.

A vonalzók alapértelmezett mértékegysége a pica (egy pica 12 pont). Szükség esetén módosíthatja a vonalzók mértékegységeit és beállíthatja, hogy az elsődleges osztásjelek hol jelenjenek meg a vonalzón. Ha a függőleges vonalzóhoz például a 12 pont mértékegységet adja meg, 12 pontonként elsődleges vonalzólépésköz jelenik meg (ha a jelenlegi nagyítás mellett lehetséges ennek megjelenítése). Az osztásjelek feliratai magukban foglalják a testreszabott elsődleges osztásjeleket, így ha a vonalzó ugyanennél a példánál maradva a 3 értéket mutatja, akkor a 12 pontonként mért lépésközök harmadik előfordulásáról van szó, tehát 36 pontról.

A mértékegységek megadása

Beállíthat egyéni mértékegységeket a képernyő vonalzóihoz, a panelekhez és a párbeszédpanelekhez. Bármikor módosíthatja is ezeket a beállításokat és ideiglenesen felülírhatja az aktuális mértékegységeket érték beírásakor.

Alapértelmezett mértékegységek felülbírálása

Lehetősége van arra is, hogy az alapértelmezettől eltérő mértékegységet állítson be.

Japán mértékegységek

A Q és a Ha egységeket a japán kézi, illetve automatikus képszerkesztőben használják a betűméret megjelenítéséhez, illetve a sortávolság mértékének nyomon követéséhez. Mindegyik egység értéke 0,25 mm. A Q értéket csak a betűméret meghatározásához használják, a Ha értékkel pedig meghatározhatja a sortávolság hosszát, az objektum térközét és a hasonló elemeket.

Pontokat is használhat (más néven amerikai pont) a betűméret jelzéséhez a számítógépen, illetve Adobe PostScript® pontokat a sortávolság és a térköz jelzéséhez. Egy amerikai pont 0,35146 mm. 72,27 amerikai pont van 1 hüvelykben, és 72 PostScript pont van 1 hüvelykben.

Másik nullapont megadása

A nullapont a vízszintes és a függőleges vonalzó nulláinak találkozási pontja. A nullapont alapértelmezés szerint az egyes oldalpárok első oldalának bal felső sarkában található. Ennek értelmében a nullapont alapértelmezett helyzete mindig ugyanaz egy adott oldalpárhoz viszonyítva, a munkaterülethez viszonyítva azonban más-más helyre is kerülhet.

A vezérlőpulton, illetve az Információ és az Átalakítás panelen feltüntetett X és Y helykoordináta a nullaponthoz viszonyított értéket mutat. A nullapont távolságmérés, új mérési alappont létrehozása vagy túlméretes oldalak mozaikszerű elrendezése végett át is helyezhető. Alapértelmezés szerint az összes oldalpár egy nullaponttal rendelkezik az első oldalon a bal felső sarokban, de a nullapont át is helyezhető a kötés gerincére, és megadható az is, hogy az oldalpár oldalai saját nullaponttal rendelkezzenek.

A nullapont beállítása

A nullapont áthelyezéskor valamennyi oldalpáron ugyanarra a viszonylagos helyre kerül. Ha például az oldalpár második oldalának bal felső sarkába helyezi, akkor a dokumentum többi oldalpárjának második oldalán is azt a helyet foglalja el.

Az alapértelmezettől eltérő nullapont megadása

A Beállítások párbeszédpanel Egységek és lépésközök csoportjában található Origó listában megadhatja a vonalzók alapértelmezett nullapontját, valamint a vízszintes vonalzó hatókörét. A hatókör meghatározza, hogy a vonalzó az oldalon, a teljes oldalpáron vagy több oldalpáron keresztül mérjen-e a gerinc közepétől.

Ha a vonalzó origóját az egyes oldalpárok kötésgerincére állítja be, a program zárolja az origót a gerincen. Ezt követően húzással nem helyezhető át a vonalzó origója a vonalzók metszéspontjából, hacsak nem ad meg más origóbeállítást.

Rácsok használata

Az Elrendezés nézetben megjelenítheti (vagy elrejtheti) a hálók és segédvonalak rendszerét az objektumok helyzetének és illeszkedésének megtekintéséhez. A legtöbb munkarendszerben az InDesign programban dolgozó egyik tervező állítja be a kiadvány rácsait és segédvonalait. Az InCopy-felhasználók láthatják ezeket az elrendezési segédelemeket, miután InCopy-szöveget csatoltak InDesign-dokumentumhoz.

Létrehozhat rácsokat az InCopy programban. Mivel azonban az InDesign rácsok felülírják az InCopy-beállításokat a fájlok csatolásakor, ez a funkció az olyan önálló dokumentumoknál a leghasznosabb, amelyeket közvetlenül az InCopy programból ad ki.

Ezek a rácsok és segédvonalak soha nem láthatók a nyomtatott vagy exportált kimeneti adatokon. Oldalanként egy vonalzó- és rácskészlet van, a segédvonalak azonban az oldalpárok összes oldalán vagy egyetlen oldalon fordulhatnak elő.

Szövegrács beállítása

A teljes dokumentumra érvényes szövegrács beállításához kattintson a Szerkesztés menü Beállítások almenüjének Rácsok parancsára.

Dokumentumrács beállítása

Rácsok megjelenítése és elrejtése

• A szövegrács megjelenítéséhez és elrejtéséhez kattintson a Nézet menü Rácsok és segédvonalak almenüjének Szövegrács megjelenítése vagy Szövegrács elrejtése parancsára.

• A dokumentumrács megjelenítéséhez és elrejtéséhez válassza a Nézet menü Rácsok és segédvonalak almenüjének Dokumentumrács megjelenítése vagy Dokumentumrács elrejtése parancsát.

• Az Elrendezésrács megjelenítéséhez és elrejtéséhez válassza a Nézet menü Rácsok és segédvonalak almenüjének Elrendezésrács megjelenítése vagy Elrendezésrács elrejtése parancsát.

• A Keretrács megjelenítéséhez és elrejtéséhez válassza a Nézet menü Rácsok és segédvonalak almenüjének Keretrács megjelenítése vagy Keretrács elrejtése parancsát.

Vonalzó-segédvonalak megtekintése

A vonalzó-segédvonalak nem egyeznek meg a rácsokkal: helyzetük szabadon változtatható az oldalon és a munkaterületen. Az InDesign-felhasználók kétféle vonalzó-segédvonalat hozhatnak létre: oldal segédvonalakat, amelyek csak azon az oldalon jelennek meg, ahol létrejöttek, vagy oldalpár- segédvonalakat, amelyek az összes oldalra és a többoldalas oldalpárok munkaterületére terjednek ki. Megtekintheti az InDesign-dokumentum vagy a hozzárendelésfájlban található vonalzó-segédvonalakat, amennyiben léteznek ilyenek, de nem hozhat létre vonalzó-segédvonalakt az InCopy programban.

Vonalzó-segédvonalak megjelenítése és elrejtése

Vonalzó-segédvonalak megjelenítése objektumok mögött

A vonalzó-segédvonalak alapértelmezés szerint minden más segédvonal és objektum előtt jelennek meg. Előfordulhat azonban, hogy egyes vonalzó-segédvonalak eltakarnak néhány objektumot, például a kis körvonalvastagságú vonalakat.

A Segédvonalak a háttérben paranccsal megadhatja, hogy a vonalzó-segédvonalak minden más objektum előtt vagy mögött látsszanak-e. A Segédvonalak a háttérben beállítástól függetlenül igaz azonban az is, hogy a vonalzó-segédvonalak mindig a margó- és hasábsegédvonalak előtt helyezkednek el.

A munkaterület és a segédvonalak testreszabása

Rétegek használata

A rétegek az egymásra helyezett áttetsző fóliákhoz hasonlatosak. Ha valamely réteg nem tartalmaz objektumokat, akkor a mögötte lévő rétegek objektumai szabadon látszanak.

Csak az InDesign-felhasználók hozhatnak létre rétegeket. Az InCopy felhasználói elrejthetnek és megjeleníthetnek rétegeket és a rétegen objektumokat, valamint módosíthatják a beállításokat. Ha az InDesign-felhasználó több réteget hozott létre a dokumentumban, akkor elrejtheti a rétegeket az InCopy programban, így adott területeket vagy tartalomfajtákat szerkeszthet a dokumentumban anélkül, hogy más területeket vagy tartalomtípusokat módosítana. Ha például a dokumentum nyomtatása túl lassú, mert sok nagyméretű grafikát tartalmaz, akkor elrejtheti az összes nem szöveg típusú réteget, és gyorsan kinyomtathatja a szöveg rétegét átolvasáshoz.

Rétegekkel kapcsolatos további megjegyzések:

• A mesteroldalakon elhelyezkedő objektumok az egyes rétegek alján látszanak. A szülőoldal elemei a dokumentumoldal objektumai előtt jelenhetnek meg, ha egy magasabb szintű rétegen helyezkednek el.

• A rétegek a dokumentum összes oldalára kiterjednek, beleértve a mesteroldalakat is. Ha a dokumentum első oldalának szerkesztése közben például elrejti az első réteget, akkor az mindaddig rejtve marad valamennyi oldalon, amíg újból meg nem jeleníti.

Rétegek megjelenítése és elrejtése