Felsorolás és számozás

A felsorolásjeles listákban minden bekezdés egy felsorolásjellel kezdődik. Számozott listákban valamennyi bekezdés elején egy karaktersorozat áll, amely egy számot vagy egy betűt, valamint egy elválasztó karaktert (pontot vagy zárójelet) tartalmaz. A számozott listabeli bekezdések hozzáadásakor vagy eltávolításakor a lista bekezdéseit jelölő számok automatikusan frissülnek. A felsorolásjel vagy a számozás stílusa, az elválasztó karakter, a betűtípus-attribútumok és a karakterstílusok, illetve a behúzás típusa és nagysága tetszés szerint megváltoztatható.

Az ilyen listák felsorolásjelei és számai nem jelölhetők ki a Szöveg eszközzel. A rájuk vonatkozó formázási és behúzási beállításokat a Felsorolás és számozás párbeszédpanelen, a Bekezdés panelen vagy a Bekezdésstílusok párbeszédpanel Felsorolás és számozás részében lehet megváltoztatni (feltéve, hogy a felsorolásjelek vagy a számok stílus részei).

Ha gyorsan szeretne létrehozni felsorolásjeles vagy számozott listát, írja be annak szövegét, jelölje ki azt, és kattintson a vezérlőpult Felsorolásjeles lista vagy Számozott lista gombjára. E két gombbal be- és kikapcsolható a lista, és váltani lehet a felsorolásjelek és a számok között. A felsorolásjelek és a számozás bekezdéslista részévé is tehető, és a stílusok bekezdésekhez rendelésével listák készíthetők.

A felsorolásos és számozott listák létrehozásáról videóútmutatót is megtekinthet: www.adobe.com/go/vid0077_hu.

Az InDesign Docs cikksorozata a következő elemek felsorolásjelekkel és számozással történő létrehozásáról: körvonalak, többszintű listák, képaláírások és számozott lépések.

A felsorolásjelek és a számok szöveges formátumuk egy részét alapértelmezés szerint annak a bekezdésnek az első karakterétől öröklik, amelyhez hozzárendelték őket. Ha egy adott bekezdés első karaktere eltér a többi bekezdés első karakterétől, a számozás vagy a felsorolásjel másképpen jelenhet meg a többi listaelemhez képest. Ha nem ilyen formázást szeretne, hozzon létre egy karakterstílust a számokhoz és a felsorolásjelekhez, és alkalmazza a listára a Felsorolás és számozás párbeszédpanelt használva.

Ha a beépített felsorolásjelek között nem talál kedvére valót, a Felsorolásjel rácsra egyéb felsorolásjeleket is felvehet. Ügyeljen arra, hogy egy adott betűtípusban rendelkezésre álló felsorolásjel nem feltétlenül érhető el egy másikban. Megadhatja azt is, hogy a program megjegyezze a különböző felsorolásjelekhez tartozó betűtípust.

Ha egy adott betűtípusban szereplő valamely felsorolásjelet szeretné használni (például a Dingbats betűtípus rámutatást végző kézikonját), ne felejtse el beállítani a felsorolásjelhez a betűtípus megjegyzését. Egyszerű felsorolásjel-karakter használatakor nem célszerű beállítani a betűtípus megjegyzését, hiszen a legtöbb betűtípus rendelkezik a karakter megfelelő verziójával. Attól függően, hogy bejelöli-e a Betűtípus megjegyzése felsorolással jelölőnégyzetet, a hozzáadott felsorolásjel hivatkozhat Unicode-értékre, meghatározott betűcsaládra és stílusra, de akár csak egy Unicode-értékre is.

A számozott listabeli bekezdések hozzáadásakor vagy eltávolításakor a lista bekezdéseit jelölő számok automatikusan frissülnek. Az ugyanazon lista részét képező bekezdések számozása folytatólagos. Ezek a bekezdések nem feltétlenül kell, hogy egymás után következzenek, feltéve, hogy van lista definiálva a bekezdésekhez.

Lehetőség van többszintű lista létrehozására is, amelyben a listaelemek számozása vázlatos formában történik, és behúzásuk is eltér egymásétól.

A definiált listákat más bekezdések és listák megszakíthatják, és akár több szövegegységet vagy egy könyv különböző dokumentumait is átfoghatják. Definiált listákkal például többszintű vázlatok készíthetők, de létrehozható a dokumentum különböző helyein lévő számozott táblázatnevek futó listája is. Listákat külön-külön számozott vagy felsorolásjeles, de együtt keveredő elemekhez is definiálhat. Kérdéseket és válaszokat felsoroló listában például külön lista definiálható a kérdések számozásához, egy másik pedig a válaszok számozásához.

A definiált listákat gyakran használják bekezdések számozási céllal történő nyomon követéséhez. Számozásra szánt bekezdésstílus létrehozásakor a stílus hozzárendelhető egy definiált listához, így a bekezdések számozása ebben a stílusban történik, figyelembe véve azt, hogy hol helyezkednek el a definiált listában. Az első megjelenítendő bekezdés száma például 1 lesz, a következőé pedig 2 – még abban az esetben is, ha oldalakkal később látható csak. Mivel mindkét bekezdés ugyanahhoz a definiált listához tartozik, számozásuk nyugodtan lehet folytatólagos, tekintet nélkül arra, hogy milyen távolságra vannak egymástól a dokumentumban vagy a könyvben.

Célszerű a számozandó elemek valamennyi típusához új listát definiálni (például részletes útmutatásokhoz, táblázatokhoz és ábrákhoz). Több lista definiálásával megszakítható az adott lista egy másikkal, ugyanakkor mindkét listában megmarad a folytatólagos számozás.

A felsorolásos és számozott listák létrehozásáról videóútmutatót is megtekinthet: www.adobe.com/go/vid0077_hu.

A listát a definiálást követően felhasználhatja egy bekezdésstílusban, például táblázatok, ábrák vagy rendezett listák stílusaként, de alkalmazhatja a vezérlőpult vagy a Bekezdés panel használatával is.

A listához rendelt bekezdésstílusokat újra a listához rendeli a program, de már az új névnek megfelelően.

Futó lista (azaz más bekezdések által megszakított vagy több szövegegységet vagy dokumentumot átfogó lista) létrehozásához hozzon létre egy bekezdésstílust, és alkalmazza azt a lista részévé teendő bekezdésekre. Ha például a dokumentumban lévő táblázatokból szeretne futó listát készíteni, hozzon létre egy Táblázatok nevű bekezdésstílust, tegyen a stílus részévé egy definiált listát, majd alkalmazza a Táblázatok bekezdésstílust a táblázatlistába felvenni kívánt összes bekezdésre.

Az InDesign Docs cikksorozata a következő elemek felsorolásjelekkel és számozással történő létrehozásáról (angol nyelven): képaláírások és számozott lépések.

A többszintű lista a lista egyes bekezdései között fennálló hierarchiai kapcsolatokat írja le. Az ilyen típusú listát vázlatos listának is nevezik, mert kinézetre a vázlatokhoz hasonlítanak. A lista számozási sémája (és behúzásai) nem csupán besorolást tükröznek, de az elemek egymás alá rendeltségét is. Könnyen megállapítható, hogy az egyes bekezdések pontosan hol helyezkednek el a listában az előttük és az utánuk álló bekezdésekhez viszonyítva. A többszintű listák legfeljebb kilenc szintből állhatnak.

Többszintű lista létrehozásához definiálja a listát, majd hozzon létre bekezdésstílust a használni kívánt szintekhez. Egy négy szintet tartalmazó listához például négy bekezdésstílusra van szükség (mindegyikhez ugyanazt a definiált listát kell rendelni). Amint az egyes stílusok elkészülnek, a számozási formátumát és a bekezdés formátumát is meg kell adni.

Bob Bringhurst cikksorozata a következő elemek felsorolásjelekkel és számozással történő létrehozásáról: körvonalak, többszintű listák, képaláírások és számozott lépések.

Egyes esetekben, például számozott lépéseknél, érdemes újraindítani a számozást egyazon szövegegységen belül is. Hogy ne kelljen a számozott listát manuálisan újraindítani, készítsen egy külön stílust, amely megegyezik az 1. szint stílusával egy kivétellel. A Mód: beállítása legyen Kezdés, majd adjon meg 1-et. Nevezze ezt a stílus mondjuk 1 szint újra.

A futó feliratok a dokumentumban lévő ábrák, táblázatok és egyéb elemek folytatólagos számozására szolgálnak. Az első ábrafelirat például az „1. ábra.”, a második a „2. ábra.” stb. szavakkal kezdődik. Ha biztos szeretne lenni abban, hogy az ábrák, táblázatok és hasonló elemek számozása folytatólagos, definiáljon egy listát az elemhez, majd hozzon létre egy, a listadefiníciót tartalmazó bekezdésstílust. A bekezdésstílus számozási sémájához leíró szavakat (például „ábra.” vagy „táblázat”) is hozzáadhat.

Bob Bringhurst cikke a képaláírások létrehozásáról (angol nyelven): Numbered Lists Part III - Figure Captions.

A stílus létrehozása után alkalmazza azt a szöveges ábrafeliratokra vagy táblázatcímekre.

Az InDesign a listák újrakezdéséhez és folytatásához is tartalmaz parancsokat:

A szóban forgó lista definiálásának mikéntje meghatározza, hogy a lista újraszámozása az előző szövegegységtől folytatódik-e vagy az aktuális szövegegységben kezdődik-e újra.

Az adott lista definiálásának mikéntje meghatározza, hogy a lista újraszámozása a könyv előző dokumentumától folytatódik-e vagy az aktuális dokumentumban kezdődik-e újra.