Színek ismertetése

A színek grafikákra történő alkalmazása gyakori feladat az Adobe Illustrator használata során, amelyhez szükséges a színmodellek és színterek bizonyos mértékű ismerete. Vegye figyelembe a grafika végső közzétételének módját, hogy a megfelelő színmodellt és színdefiníciókat használhassa.

A színmodellek írják le a digitális rajzokban megjelenő és használható színeket. Mindegyik színmodell (például az RGB, a CMYK vagy a HSB) más és más módszert alkalmaz a színek leírására és osztályozására. A színmodellek számértékekkel jelölik a színek látható spektrumát.

A színtér a színmodell egy változata, amely speciális színárnyalatokkal, színtartománnyal rendelkezik. Az RGB színmodell alapján például ezek a színterek léteznek: Adobe® RGB, sRGB és Apple® RGB. Noha mindhárom színtér ugyanazon a három tengelyen (R, G és B) definiálja a színeket, a színtartományuk különböző.

A munkafolyamatban érintett különböző eszközök, mint a számítógép-monitor és nyomtató különböző színtérrel és különböző színtartománnyal dolgozik. A számítógép képernyőjének színtartományába eső színek némelyike a tintasugaras nyomtató színtartományán kívül esik, és ez fordítva is igaz. Ha egy eszköz nem tud előállítani valamilyen színt, akkor az a szín az adott eszköz színterén kívül esik. Más szóval a szín nincs benne a színtartományban.

Ha egy kép egyik eszközről a másikra kerül, megváltozhatnak a színei, mert minden eszköz a saját színterének megfelelően értelmezi az RGB vagy a CMYK modell értékeit. Lehetetlen például, hogy a monitoron megjelenő összes szín ugyanúgy jelenjen meg egy asztali nyomtatóval történő nyomtatás során. A nyomtatók a CMYK színtérben működnek, a monitor viszont az RGB színtérben. Más a színtartományuk. A festékkel előállítható színek közül néhány nem jeleníthető meg a monitoron, és a monitoron megjelenő színek közül néhány nem reprodukálható festékkel a papíron.

Ha a színkezelési munkafolyamat részeként a dokumentumokat egyik eszközről a másikra átviszi, célszerű színkezelési rendszert használni, amellyel a színeket az egész folyamatban következetesen megőrizheti és szabályozhatja.

RGB, CMYK, HSB, Lab és a Szürkeárnyalatos színmodellek

RGB

A látható spektrum nagy része előállítható a vörös, zöld és kék színek (a red, green és blue angol szavak kezdőbetűinek megfelelően RGB) különböző arányú és intenzitású összekeverésével. Ahol a színek fedik egymást, létrejön a cián, a bíbor és a sárga szín.

Az RGB színeket additív színeknek nevezik, mivel a fehér szín a vörös, zöld és kék összeadásából származik. A világítótestek, televíziók és számítógép-monitorok additív színeket használnak. A számítógép képernyője például úgy állítja elő a színeket, hogy fényt bocsát ki vörös, zöld és kék foszforon keresztül.

A színértékekkel az RGB színmódban dolgozhat, amely az RGB színmodellen alapul. Az RGB módban minden RGB-komponens egy 0 (fekete) és 255 (fehér) közötti értéket vehet fel. Egy fényes vörös szín értékei például a következők lehetnek: R = 246; G = 20; B = 50. Ha mindhárom összetevő értéke egyenlő, az eredmény egy szürke árnyalat. Ha minden összetevő értéke 255, az eredmény tiszta fehér, ha pedig mindegyik komponens értéke 0, az eredmény tiszta fekete.

Az Illustrator tartalmaz egy módosított RGB színmódot is, a Webre alkalmas RGB színmódot, amely csak azokat az RGB színeket tartalmazza, amelyek alkalmasak a weben való használatra.

CMYK

Míg az RGB modell esetében a szín létrehozása egy fényforrástól függ, a CMYK modell a papírra nyomtatott festék fényelnyelő képességén alapul. Amikor fehér fény éri az áttetsző festéket, a festék elnyeli a spektrum egy részét. Az el nem nyelt szín ezután visszatükröződik az emberi szembe.

A tiszta cián (C), bíbor (M) és sárga (Y) pigmentek kombinációja feketét ad, amely minden színt elnyel, vagyis kivon. Ezért hívják ezt szubtraktív színkeverésnek. A fekete (K) festék hozzáadása a jobb árnyékdenzitás miatt kell. (Azért K betűvel jelölik a fekete színt, mert a fekete a „kulcsszín” más színek regisztrálásában, valamint mert a B már a kéket jelöli.) A színek a festékszínek kombinálásával való visszaadását négyszínes nyomtatásnak nevezik.

A színértékekkel a CMYK színmódban is dolgozhat, amely a CMYK színmodellen alapul. A CMYK módban a CMYK négy festékének mindegyike 0% és 100% között vehet fel értékeket. A világos színek alacsony százalékos festékértékeket kapnak, míg a sötétebb színek magasabbat. Egy fényes vörös szín értékei például a következők lehetnek: 2% cián; 93% bíbor; 90% sárga; 0% fekete. A CMYK objektumokban az alacsony festékszázalék a fehérhez, a magas pedig a feketéhez áll közelebb.

A CMYK színmódot akkor ajánlott használnia, ha a dokumentumot négyszínes nyomtatáshoz készíti elő.

HSB

Az emberi színérzékelésen alapuló HSB modell a szín három alapvető jellemzőjét írja le. Ezek a következők:

Egy tárgyról visszaverődő vagy azon átbocsátott szín. Mértéke a szabványos színkörön elfoglalt helye, értéke 0–360°. A köznyelvben a színezetet a szín neve (például vörös, narancs vagy zöld) jelöli.

A szín erőssége vagy tisztasága (néha színtisztaságnak nevezik). A telítettség a szürke százalékaránya a színezethez viszonyítva, mértéke a százalék 0-tól (szürke) 100%-ig (teljesen telített). Szabványos színkörön a telítettség a kör közepétől a kerületéig növekszik.

A szín relatív világossága vagy sötétsége, mértéke a százalék 0%-tól (fekete) 100%-ig (fehér).

Lab

A CIE Lab színmodell a színek emberi érzékelésén alapul. Ez a CIE (Commission Internationale d’Eclairage) szervezet által előállított több színmodell egyike. Ez a szervezet szabványokat dolgoz ki a világítástechnika minden területére vonatkozóan.

Az Lab számértékei azokat a színeket írják le, amelyeket egy egészséges látású ember érzékelhet. Mivel az Lab azt írja le, hogy egy szín milyennek látszik, nem pedig hogy egy adott eszköznek (például képernyőnek, asztali nyomtatónak vagy digitális fényképezőgépnek) egy adott színező összetevőből mennyire van szüksége az előállításához, ez a színmodell eszközfüggetlennek tekinthető. A színkezelési rendszerek az Lab modellt színreferenciaként használják, amely alapján egy szín megjósolható eredménnyel átalakítható egyik színtérből a másikba.

Az Illustrator szoftverben a direktszínes színminták létrehozását, megjelenítését és a kimenetre küldését az Lab modellel végezheti el. Lab módban azonban nem hozhatók létre dokumentumok.

Szürkeárnyalatos

A szürkeárnyalatos mód a fekete különböző árnyalataival ábrázolja az objektumokat. Minden szürkeárnyalatos objektum rendelkezik egy fényerőértékkel 0% (fehér) és 100% (fekete) között. A fekete-fehér vagy szürkeárnyalatos lapolvasókkal beolvasott képek általában szürkeárnyalatos módban jelennek meg.

A szürkeárnyalatos móddal a színes grafikák jó minőségű fekete-fehér grafikákká konvertálhatók. Ebben az esetben az Adobe Illustrator elveti a grafika összes színinformációját. Az átalakított objektumban a szürke szintek (árnyalatok) jelölik az eredeti objektumok fényintenzitását.

Amikor szürkeárnyalatos objektumokat alakít át RGB módba, az egyes objektumok színértékei az objektumok szürke színértékei lesznek. Szürkeárnyalatos objektumok CMYK-objektumokká is átalakíthatók.

Direktszínek és a négyszínes színek

A színeket direktszínekként vagy négyszínes színekként határozhatja meg – ezek a rendszerek a nyomdaiparban használt két fő festéktípusnak felelnek meg. A Színtárak panelen az egyes színek típusát a mellettük lévő ikonok alapján ismerheti fel.

Direktszínek

A direktszín olyan speciális, előre kikevert festék, amelyet a nyomdai alapszínek helyett vagy mellett használnak, és amelyhez a nyomógépben külön nyomólemezt alkalmaznak. Akkor használjon direktszínt, ha kevés színt határoz meg, és a színpontosság elengedhetetlen feltétel. A direktszínfestékek pontosan képesek visszaadni a négyszínes színek színtartományán kívül eső színeket. A nyomtatott direktszín tényleges megjelenését azonban a nyomda által kikevert festék és a nyomtatáshoz használt papír együttese határozza meg, nem azok a színértékek, amelyeket a képhez a felhasználó vagy a színkezelő rendszer beállított. Amikor direktszínértékeket definiál, akkor csupán a színnek a képernyőn vagy a nyomtatón való szimulált megjelenését írja le, amit az eszközök színtartománybeli korlátai is befolyásolnak.

Direktszínek definiálásakor ügyeljen az alábbi irányelvekre:

• Nyomtatott dokumentumok esetében akkor érheti el a legjobb eredményt, ha a nyomda által támogatott színegyeztetési rendszerből választ direktszínt. A szoftverben több beépített színegyeztetési könyvtár található.

• Használjon kevesebb direktszínt. Minden további definiált direktszín újabb direktszínes nyomólemez használatát teszi szükségessé a nyomdában, ami megnöveli a nyomtatás költségeit. Ha négynél több színre van szüksége, érdemes négyszínes színekkel nyomtatni a dokumentumot.

• Ha egy direktszínekből álló objektum egy másik, áttetsző részeket tartalmazó objektumot átfed, nem kívánatos eredmény születhet, ha a dokumentumot EPS formátumba exportálja, a Nyomtatás párbeszédpanelen a direktszíneket négyszínes színekké konvertálja, vagy ha az Illustrator, illetve az InDesign alkalmazáson kívül más alkalmazással színbontást készít. A legjobb eredmény érdekében az Összeolvasztási előnézet vagy a Színbontási előnézet parancs használatával, a nyomtatás előtt, a képernyőn ellenőrizze az áttetszőség-összeolvasztás hatását. Mindemellett nyomtatás vagy exportálás előtt az InDesign Festékkezelő funkciójával a direktszíneket négyszínes színekké konvertálhatja.

• Egy direktszínes nyomólemez segítségével lakkhatást alkalmazhat a dokumentum négyszínes színekkel nyomtatott részeire. Ebben az esetben a nyomtatáshoz öt festékre lesz szükség, a négy nyomdai alapszínre és a direktszínes lakkra.

Négyszínes színek

A négyszínes szín olyan szín, amelyet a négy szabványos nyomdafesték, a cián, a bíbor, a sárga és a fekete (angol rövidítéssel CMYK) keverékéből állítanak elő. Akkor használjon négyszínes színeket, ha egy feladathoz annyi színre van szükség, hogy az egyes direktszínek alkalmazása túl költséges vagy gyakorlatilag értelmetlen lenne, például színes fényképek nyomtatásához.

Négyszínes színek definiálásakor ügyeljen az alábbi irányelvekre:

• A legjobb eredmény érdekében a minőségi nyomtatott dokumentumokban a négyszínes színeket színatlaszok CMYK értékei alapján adja meg. A megfelelő színatlasz használatáról egyeztessen a nyomdával.

• A négyszínes színek tényleges színértékei azonosak a CMYK rendszerben nekik megfelelő értékekkel, ha tehát az RGB (vagy az InDesign alkalmazásban az LAB) színrendszerrel definiálja a négyszínes színeket, színbontások nyomtatásakor a program a megadott értékeket CMYK értékekké konvertálja. Ezek az átalakítások a színkezelési beállításoktól és a dokumentumprofiltól függően eltérőek lehetnek.

• A négyszínes színeket soha ne az alapján határozza meg, ahogyan a képernyőn megjelennek, kivéve, ha biztos abban, hogy helyesen állította be a színkezelési rendszert, és tisztában van a színek előnézetével kapcsolatos korlátokkal.

• Csak online megtekintésre szánt dokumentumokban lehetőleg ne használjon négyszínes színeket, mert a CMYK rendszer színtartománya kisebb, mint egy átlagos monitoré.

• Az Illustrator és az InDesign segítségével a négyszínes színeket globális és nem globális színekként határozhatja meg. Az Illustrator alkalmazásban a globális négyszínes színek mindig a Színtárak panel egyik színtárához vannak csatolva, így ha egy globális négyszínes szín színtárát módosítja, a program az azt a színt használó összes objektumot frissíti. A nem globális négyszínes színek módosításuk után nem frissülnek automatikusan a teljes dokumentumban. Alapértelmezés szerint a négyszínes színek nem globálisak. Ha az InDesign alkalmazásban színtárat alkalmaz az objektumokra, a program azt automatikusan négyszínes színként alkalmazza. A nem globális színtárak névtelen színek, amelyeket a Szín panelen szerkeszthet.

A direktszínek és a négyszínes színek együttes használata

Esetenként hasznos lehet a négyszínes színek és a direktszínek egyazon dokumentumban való vegyítése. Használhat például egy direktszínt a cégembléma pontos színének visszaadásához, és ugyanezeken az oldalakon ismertethet egy éves jelentést – négyszínes színekkel reprodukált fényképekkel szemléltetve. Egy direktszínes nyomólemez segítségével lakkhatást is alkalmazhat a dokumentum négyszínes színekkel nyomtatott részeire. Mindkét esetben a nyomtatáshoz öt festékszínre lesz szükség, a négy nyomdai alapszínre és egy direktszínre vagy lakkra.

Az InDesign és az Illustrator színhasználatának összehasonlítása

Az Illustrator és az InDesign színei közötti különbségekről lásd: Színek összehasonlítása az InDesign és az Illustrator programban.

Kapcsolódó források

• Egységes színek előállítása
• Szín kijelölése
• Színkorrekció végrehajtása

Beszéljen velünk