Felhasználói útmutató Mégse

A direkt színek és a műveleti színek ismertetése

Ismerje meg a direkt színeket és műveleti színeket

A színeket direktszínekként vagy négyszínes színekként határozhatja meg – ezek a rendszerek a nyomdaiparban használt két fő festéktípusnak felelnek meg. A Színtárak panelen az egyes színek típusát a mellettük lévő ikonok alapján ismerheti fel.

Amikor görbékre és keretekre színeket alkalmaz, mindig gondoljon a végtermékre, amelyben az adott kép meg fog jelenni, és ennek fényében válassza a legmegfelelőbb színmódot.

Megjegyzés:

Ha a színkezelési munkafolyamat részeként a dokumentumokat egyik eszközről a másikra átviszi, célszerű színkezelési rendszert használni, amellyel a színeket az egész folyamatban következetesen megőrizheti és szabályozhatja.

Direktszínek ismertetése

A direktszín olyan speciális, előre kikevert festék, amelyet a nyomdai alapszínek helyett vagy mellett használnak, és amelyhez a nyomógépben külön nyomólemezt alkalmaznak. Akkor használjon direktszínt, ha kevés színt határoz meg, és a színpontosság elengedhetetlen feltétel. A direktszínfestékek pontosan képesek visszaadni a négyszínes színek színtartományán kívül eső színeket. A nyomtatott direktszín tényleges megjelenését azonban a nyomda által kikevert festék és a nyomtatáshoz használt papír együttese határozza meg, nem azok a színértékek, amelyeket a képhez a felhasználó vagy a színkezelő rendszer beállított. Amikor direktszínértékeket definiál, akkor csupán a színnek a képernyőn vagy a nyomtatón való szimulált megjelenését írja le, amit az eszközök színtartománybeli korlátai is befolyásolnak.

Direktszínek definiálásakor ügyeljen az alábbi irányelvekre:

  • Nyomtatott dokumentumok esetében akkor érheti el a legjobb eredményt, ha a nyomda által támogatott színegyeztetési rendszerből választ direktszínt. A szoftverben több beépített színegyeztetési könyvtár található.

  • A lehető legkevesebb direktszínt használjon. Minden további definiált direktszín újabb direktszínes nyomólemez használatát teszi szükségessé a nyomdában, ami megnöveli a nyomtatás költségeit. Ha négynél több színre van szüksége, érdemes négyszínes színekkel nyomtatni a dokumentumot.

  • Ha egy direktszínekből álló objektum egy másik, áttetsző részeket tartalmazó objektumot átfed, nem kívánatos eredmény születhet, ha a dokumentumot EPS formátumba exportálja, a Nyomtatás párbeszédpanelen a direktszíneket négyszínes színekké konvertálja, vagy ha az Illustrator, illetve az InDesign alkalmazáson kívül más alkalmazással színbontást készít. A legjobb eredmény érdekében az Összeolvasztási előnézet vagy a Színbontási előnézet parancs használatával, a nyomtatás előtt, a képernyőn ellenőrizze az áttetszőség-összeolvasztás hatását. Mindemellett nyomtatás vagy exportálás előtt az InDesign Festékkezelő funkciójával a direktszíneket négyszínes színekké konvertálhatja.

  • Egy direktszínes nyomólemez segítségével lakkhatást alkalmazhat a dokumentum négyszínes színekkel nyomtatott részeire. Ebben az esetben a nyomtatáshoz öt festékre lesz szükség, a négy nyomdai alapszínre és a direktszínes lakkra.

Négyszínes színek ismertetése

A négyszínes szín olyan szín, amelyet a négy szabványos nyomdafesték, a cián, a bíbor, a sárga és a fekete (angol rövidítéssel CMYK) keverékéből állítanak elő. Akkor használjon négyszínes színeket, ha egy feladathoz annyi színre van szükség, hogy az egyes direktszínek alkalmazása túl költséges vagy gyakorlatilag értelmetlen lenne, például színes fényképek nyomtatásához.

Négyszínes színek definiálásakor ügyeljen az alábbi irányelvekre:

  • A legjobb eredmény érdekében a minőségi nyomtatott dokumentumokban a négyszínes színeket színatlaszok CMYK értékei alapján adja meg. A megfelelő színatlasz használatáról egyeztessen a nyomdával.

  • A folyamat színének végső színértékei a CMYK-ban megadott értékek, tehát ha az InDesignban RGB, HSB vagy LAB használatával ad meg egy műveleti színt, akkor ezek a színértékek CMYK-ba konvertálódnak, amikor színelválasztásokat nyomtat. Ezek az átalakítások a színkezelési beállításoktól és a dokumentumprofiltól függően eltérőek lehetnek.

  • A négyszínes színeket soha ne az alapján határozza meg, ahogyan a képernyőn megjelennek, kivéve ha biztos abban, hogy helyesen állította be a színkezelési rendszert, és tisztában van a színek előnézetével kapcsolatos korlátokkal.

  • Csak online megtekintésre szánt dokumentumokban lehetőleg ne használjon négyszínes színeket, mert a CMYK rendszer színtartománya kisebb, mint egy átlagos monitoré.

  • Az Illustrator és az InDesign segítségével a négyszínes színeket globális és nem globális színekként határozhatja meg. Az Illustrator alkalmazásban a globális négyszínes színek mindig a Színtárak panel egyik színtárához vannak csatolva, így ha egy globális négyszínes szín színtárát módosítja, a program az azt a színt használó összes objektumot frissíti. A nem globális négyszínes színek módosításuk után nem frissülnek automatikusan a teljes dokumentumban. Alapértelmezés szerint a négyszínes színek nem globálisak. Ha az InDesign alkalmazásban színtárat alkalmaz az objektumokra, a program azt automatikusan négyszínes színként alkalmazza. A nem globális színtárak névtelen színek, amelyeket a Szín panelen szerkeszthet.

Megjegyzés:

A négyszínes színek globális vagy nem globális volta csak arra van hatással, hogy a program hogyan alkalmazza a megfelelő színt az objektumokra, egyáltalán nem érinti a színbontást vagy a színek viselkedését az alkalmazások közötti átvitel esetén.

A direkt szín és a műveleti szín együttes használata

Esetenként hasznos lehet a négyszínes színek és a direktszínek egyazon dokumentumban való vegyítése. Használhat például egy direktszínt a cégembléma pontos színének visszaadásához, és ugyanezeken az oldalakon ismertethet egy éves jelentést – négyszínes színekkel reprodukált fényképekkel szemléltetve. Egy direktszínes nyomólemez segítségével lakkhatást is alkalmazhat a dokumentum négyszínes színekkel nyomtatott részeire. Mindkét esetben a nyomtatáshoz öt festékszínre lesz szükség, a négy nyomdai alapszínre és egy direktszínre vagy lakkra.

Az InDesign alkalmazásban a nyomdai alapszínek és a direktszínek vegyítésével kevert festékszíneket állíthat elő.

Színek összehasonlítása az InDesign és az Illustrator programban

Az Adobe InDesign és az Adobe Illustrator némileg eltérő módszerekkel alkalmazza a névvel ellátott színeket. Az Illustrator lehetővé teszi a névvel ellátott színek definiálását globálisként és nem globálisként, míg az InDesign az összes névtelen színt nem globális négyszínes színként kezeli.

Az InDesign alkalmazásban a globális színek megfelelői a színtárak. A színmintákkal egyszerűbben módosíthatja a színsémákat, mivel nem szükséges minden egyes objektumot külön megkeresni és átállítani. Ez különösen fontos olyan szabványosított, hatékonyságorientált dokumentumok esetében, amilyenek például a magazinok. Mivel az InDesign alkalmazásban a színek a Színtárak panel egyik színtárához vannak csatolva, a színtár bármilyen módosítása kihat a módosított színű összes objektumra.

A nem globális színtárak InDesign-megfelelői a névtelen színek. A névtelen színek nem jelennek meg a Színtárak panelen, és a Szín panelen végzett módosításuk után nem frissülnek automatikusan a teljes dokumentumban. A névtelen színeket később felveheti a Színtárak panelre.

A színek névvel ellátott és névtelen volta csak arra van hatással, ahogyan a program frissíti a megfelelő színt az objektumokban, egyáltalán nem érinti a színbontást vagy a színek viselkedését az alkalmazások közötti átvitel esetén.


kapcsolódó források

Beszéljen velünk

Szeretnénk Öntől hallani. Ossza meg gondolatait az Adobe InDesign közösségben

Kapjon segítséget gyorsabban és könnyebben!

Új felhasználó?