Szövegszerkesztés

Ha nem sikerül kijelölni a keretben lévő szöveget, lehetséges, hogy a szövegkeret zárolt rétegen vagy szülőoldalon található. Próbálja megszüntetni a réteg zárolását vagy lépjen a szülőoldalra. A szövegkeret elhelyezkedhet más szövegkeret vagy áttetsző objektum alatt is. Lásd: Fedett keretben lévő szöveg kijelölése.

A tripla kattintás hatásának módosítása

Fedett keretben lévő szöveg kijelölése

Rejtett (nem nyomtatandó) karakterek megjelenítése

Megjelennek a nem nyomtatandó karakterek, például a szóközök, a tabulátorok, a bekezdés végét jelölő karakterek, a tárgymutató-jelölők és a szövegegység végét jelölő karakterek. Ezek a különleges karakterek csak a dokumentumablakban és a szövegegység-szerkesztő ablakban láthatók; nyomtatásban vagy PDF és XML formátumban nem jelennek meg. A rejtett karakterek a réteg színét veszik fel.

Anne-Marie Concepcion összefoglalója a különleges karakterekről (angol nyelven): Free Guide to InDesign Special Characters.

Rejtett karakterek listája

Hasáb-, keret- és oldaltörések felvétele

A hasáb-, keret- és oldaltöréseket különleges töréskarakterek beszúrásával szabályozhatja.

Töréskarakter eltávolításához előbb a Szöveg menü Rejtett karakterek megjelenítése parancsára kattintva jelenítse meg a nem nyomtatandó karaktereket, majd jelölje ki és törölje a megfelelő töréskaraktert.

Töréspontok beállításai

A Szöveg menü Töréskarakter beszúrása pontja az alábbi beállításokat tartalmazza:

Az aktuális szövegkeret következő hasábjában folyatja a szöveget. Ha a keret csak egy hasábot tartalmaz, a szöveg a szöveglánc következő keretébe kerül.

A szöveget a szöveglánc következő keretében folyatja az aktuális szövegkeret hasábbeállításaitól függetlenül.

A szöveget a következő olyan oldalon folyatja, amely egy, az aktuális szövegkerethez fűzött keretet tartalmaz.

A szöveget a következő olyan páratlan számú oldalon folyatja, amely egy, az aktuális szövegkerethez fűzött keretet tartalmaz.

A szöveget a következő olyan páros számú oldalon folyatja, amely egy, az aktuális szövegkerethez fűzött keretet tartalmaz.

E beállítás hatására a program új bekezdést nyit (mint az Enter vagy a Return billentyű lenyomására).

Sortörést vált ki a karakter beszúrásának a helyén; új sort kezd új bekezdés nélkül (a Shift+Enter vagy a Shift+Return billentyűk megnyomásával azonos). A szándékos sortörést lágy sortörésnek is hívják.

Azt jelzi, hogy sortörés esetén hol kell megtörnie a sornyi szövegnek. A tetszés szerinti sortörés olyan, mint egy lágy elválasztójel, azzal a különbséggel, hogy a program nem szúr be elválasztójelet a sortörés helyén.

Hasonló törési beállítások a Beállítások megtartása és a Bekezdésstílus beállításai párbeszédpanelen is találhatók.

A szövegszerkesztő használata

Az InDesign alkalmazásban szövegszerkesztésre az elrendezési oldalon és a szövegegység-szerkesztő ablakban van lehetőség. Amikor a szövegegység-szerkesztő ablakban ír és szerkeszt szöveget, az egész szövegegység a Beállítások panelen megadott betűtípussal, betűméretben és térközökkel jelenik meg, ugyanakkor az elrendezés vagy a formázás nem vonja el a figyelmét. A Szövegegység-szerkesztő egyben az a hely, ahol a változások követése megtekinthető.

Minden szövegegység más és más szövegegység-szerkesztő ablakban jelenik meg. Az ablakban a szövegegység egésze megjelenik a túlszedett szöveget is beleértve. Egyidejűleg több szövegegység-szerkesztő ablakot megnyithat – akár ugyanazon szövegegység több példányával. Függőleges mélységmérő vonalzó jelzi, hogy mennyi szöveg tölti ki a szövegkeretet, egy vonal pedig azt mutatja, hogy hol található túlszedett szöveg.

Szövegegység szerkesztésekor a módosítások az elrendezési ablakban is követhetők. A megnyitott szövegegységeket az Ablak menü listázza. A szövegegység-szerkesztő ablakban nem hozhat létre új szövegegységet.

A szövegegység-szerkesztőben megtekintheti és szerkesztheti a táblázatokat. Itt egymást követő oszlopokban és sorokban jelennek meg a szövegek, hogy azokat könnyen lehessen szerkeszteni. Pillanatok alatt kibonthatja, illetve összecsukhatja a táblázatokat, valamint megadhatja, hogy sorok vagy oszlopok szerint szeretné-e azokat megjeleníteni.

A Szövegegység-szerkesztő a Változások követése beállítás mellett a hozzáadott, törölt és szerkesztett szövegeket is megjeleníti. Lásd Változtatások nyomon követése és ellenőrzése.

A szövegegység-szerkesztő megnyitása

Visszatérés az elrendezési ablakba

A szövegegység-szerkesztő ablak elemeinek megjelenítése vagy elrejtése

Megjelenítheti, illetve elrejtheti a stílusok nevét tartalmazó oszlopot és a mélységmérőt. Kibonthatja, illetve összecsukhatja a lábjegyzeteket, valamint az új bekezdések kezdetének jelöléséhez megjelenítheti, illetve elrejtheti a bekezdéstörő jeleket. Ezek a beállítások az összes nyitva lévő és az ezután megnyitott szövegegység-szerkesztő ablakra hatással vannak.

• A szövegegység-szerkesztő aktív állapotában a Nézet menüben mutasson a Szövegegység-szerkesztő pontra, majd kattintson a Stílusnévoszlop megjelenítése vagy a Stílusnévoszlop elrejtése parancsra. A függőleges sáv húzásával a stílusnévoszlop szélességét is módosíthatja. Az ezután megnyitott szövegegység-szerkesztő ablakok öröklik az így megadott oszlopszélességet.
• A szövegegység-szerkesztő aktív állapotában a Nézet menüben mutasson a Szövegegység-szerkesztő pontra, majd kattintson a Mélységmérő megjelenítése vagy a Mélységmérő elrejtése parancsra.
• A szövegegység-szerkesztő aktív állapotában a Nézet menüben mutasson a Szövegegység-szerkesztő pontra, majd kattintson a Minden lábjegyzet kibontása vagy a Minden lábjegyzet összecsukása parancsra.
• A szövegegység-szerkesztő aktív állapotában a Nézet menüben mutasson a Szövegegység-szerkesztő pontra, majd kattintson a Bekezdéstörő jelek megjelenítése vagy a Bekezdéstörő jelek elrejtése parancsra.

A szövegegység-szerkesztő beállításai

A szövegegység-szerkesztő megjelenítése párbeszédpanelen módosíthatja a szerkesztő megjelenését. Jóllehet a szövegegység-szerkesztő a legalapvetőbbek kivételével figyelmen kívül hagyja a szövegformázási jellemzőket, néhány objektum és jellemző megjelenik. Ilyenek például az alábbiak:

Megadhatja a megjelenítési betűtípust, a betűméretet, a sorközt, a szövegszínt és a hátteret. Választhat más témát is; például a Klasszikus rendszer téma kijelölésével fekete háttér előtt sárga szövegszínt definiálhat. Ezek a beállítások a szövegnek a szövegegység-szerkesztőben való megjelenését határozzák meg, az elrendezési nézetre nincsenek hatással.

E beállítás megadásával elsimíthatja a betűk recés széleit, és választhat egyet a következő három élsimítási típus közül: LCD-re optimalizált, Sima vagy Alapértelmezett. Ez utóbbi szürkeárnyalatok révén simítja a szöveg széleit. Az LCD-re optimalizált típus szürkeárnyalatok helyett színeket használ a szövegélek simításához; leghatékonyabban világos színű háttérrel és fekete szöveggel működik. A Sima beállítás szintén szürkeárnyalatokon alapul, de eredménye világosabb, lágyabb körvonalú, mint az Alapértelmezett beállításé.

Ezzel a beállítással módosíthatja a szövegkurzor megjelenését. Ha például azt szeretné, hogy a kurzor villogjon, jelölje be a Villogás jelölőnégyzetet.

A szövegközi keretekben lévő szöveg a szülő szövegegység-szerkesztő ablakban nem jelenik meg, de saját szövegegység-szerkesztő ablakában megjeleníthető.

Használja a Szövegszerkesztőt (Beta)

Amikor az InDesign-dokumentumokban szöveggel dolgozik, késést tapasztalhat a szöveg egyes részeinek szerkesztésekor. A késedelem nyilvánvalóbbá válik, ha a dokumentumban sok a szöveg, vagy ha engedélyezi az alkalmazás további funkcióit. A Szövegszerkesztő (Beta) ilyen esetekben egyszerű alternatíva a szöveg gyorsabb beírására. Csak annyit kell tennie, hogy elindítja a Szövegszerkesztő (Beta) alkalmazást a szövegmezőbe történő írásakor, és az új ablakban folytatja az írást a késések elkerüléséhez. 

A következő opciók egyikével indíthatja el a Szövegszerkesztő (Beta) ablakot: 

1. Lépjen a Szerkesztés > Szerkesztés a Szövegszerkesztőben (Beta) menüpontra.
   
2. Másik megoldásként a Szövegszerkesztő (Beta) alkalmazást a szövegmező helyi menüjével is elindíthatja. Kattintson jobb gombbal a szövegmezőre, és válassza ki a Szerkesztés a Szövegszerkesztőben (Beta) elemet.

 3.    Windows OS – Használja az Alt+Shift+Y billentyűparancsot. 

        macOS – Használja az Opt+ Shift + Y billentyűparancsot. 

A Szövegszerkesztőben (Beta) folytathatja a szöveg gépelését. Miután megváltoztatta az eredeti szövegkompozíciót, kattintson a Kész lehetőségre.

A Szövegszerkesztő (Beta) egy csak szöveges formátumú szerkesztő, nem támogatja a szöveg formázását és stílusának módosítását. A Szövegszerkesztő (Beta) új ablakban nyílik meg, ezért be kell zárnia az ablakot, hogy visszatérhessen a dokumentumhoz.

Szövegszerkesztő (Béta): kísérleti szolgáltatás, amely korlátozott földrajzi helyeken és korlátozott felhasználók számára érhető el. 

Feltételes szöveg használata

A feltételes szövegnek köszönhetően többféle verziót készíthet ugyanabból a dokumentumból. Miután létrehozta a feltételeket, azokat különféle szövegtartományokra vonatkoztathatja. Ezt követően a feltételek megjelenítésével, illetve elrejtésével különféle verziókat készíthet a dokumentumokról. Számítógépes útmutató létrehozásakor például külön feltételeket készíthet a Mac OS és a Windows operációs rendszer felhasználói számára. A használati utasítás Mac OS operációs rendszernek megfelelő verziójának nyomtatása előtt az összes olyan szöveg megjelenítheti, amelyre a „Mac” feltétel vonatkozik, az összes olyat pedig elrejtheti, amelyre a „Windows” feltétel vonatkozik. A használati utasítás Windows operációs rendszernek megfelelő verziójának nyomtatásához felcserélheti a feltételek állapotát.

A feltételeket csak szövegre lehet vonatkoztatni. Rögzített objektumok is feltételessé alakíthatók, de csak a rögzített objektum jelölőjének kijelölésével. Táblázatcellákban szereplő szövegre is vonatkoztathatja a feltételeket, a táblázat celláira, oszlopaira és soraira azonban nem. Zárolt InCopy szövegekre nem vonatkoztathatja a feltételeket.

A feltételes szöveget tartalmazó dokumentumok létrehozásakor követendő eljárás

Ha feltételes szöveget tartalmazó projektet készül létrehozni, vegye számba az anyag jellegét, és gondolja át, hogy a dokumentum beadását követően hány személy dolgozhat majd felváltva azon. Igyekezzen következetesen kezelni a feltételes szöveget, hogy egyszerűbben lehessen használni és könnyebben karban lehessen tartani a dokumentumot. A következő irányelveket tartsa szem előtt.

Határozza meg, hogy hány verziója legyen a végleges projektnek. Ha például olyan útmutatót hoz létre, amely mind Windows, mind Mac OS platformon futó program működését ismerteti, akkor legalább két verziót: egy Windows, illetve egy Mac OS operációs rendszernek megfelelő verziót célszerű létrehozni. Ha azt szeretné, hogy az áttekintési folyamat során szerkesztői megjegyzésekkel is elláthassák a szöveget, akkor még több verziót érdemes létrehozni: egy megjegyzésekkel ellátott Mac OS verziót, egy megjegyzések nélküli Mac OS verziót, egy megjegyzésekkel ellátott Windows verziót és egy megjegyzések nélküli Windows verziót.

A sok feltételt tartalmazó dokumentumokhoz olyan feltétel-beállításokat is meghatározhat, amelyeknek a dokumentumra való alkalmazásával gyorsan készíthet különféle verziókat.

Határozza meg, hogy hány feltételcímkére van szüksége a kívánt verziók előállításához. A dokumentum adott verziója a feltételcímkék egyedi készletével határozható meg. Egy végleges Windows útmutatót például egy megjelenített Windows feltételcímkével, valamint egy rejtett Mac OS feltételcímkével és egy rejtett Megjegyzések feltételcímkével határozhat meg. Ebben a példában azt kell majd eldöntenie, hogy külön feltételcímkét kíván-e használni a Windows, illetve a Mac OS operációs rendszerre vonatkozó megjegyzésekhez, vagy egyetlen feltételcímkét kíván-e használni mindkét operációs rendszerre vonatkozó megjegyzésekhez.

Mérje fel, hogy mennyi feltételt érdemes használni a dokumentumban, valamint gondolkodjon el azon, hogy hogyan lehet úgy összeállítani az anyagot, hogy azt utána ne legyen nehéz javítani és karban tartani. Elképzelhető például, hogy úgy is össze tud állítani egy könyvet, hogy annak csupán néhány dokumentumában kelljen feltételes szöveget használni. Úgy is dönthet, hogy külön fájlokat tart fenn egy adott fejezet verziói számára, és más-más könyvfájlt használ majd fel a könyv egyes verzióihoz.

Más esetekben, például többnyelvű dokumentumok esetén, a feltételek helyett érdemes lehet külön rétegeket létrehozni az egyes nyelvek számára, amelyeket azután tetszése szerint elrejthet, illetve megjeleníthet.

Határozza meg a feltételes szöveg legkisebb egységét. Más nyelvre fordítandó dokumentum esetén például célszerű egy kerek mondatnyi szöveget feltételes szöveggé alakítani. Mivel a szórendet gyakran módosítani kell a fordítás során, ezért egy mondatrész feltételes szöveggé alakítása nehezebbé teheti a fordítást.

A szóközök és az írásjelek feltételeinek következetlen alkalmazása felesleges szóközökhöz vagy helyesírási hibákhoz vezethet. Döntse el, hogy feltételes szöveggé kívánja-e alakítani a szóközöket és az írásjeleket. Ha a feltételes szöveg írásjellel kezdődik vagy végződik, az írásjelet is alakítsa feltételessé. Így könnyebb lesz majd olvasni a szöveget abban az esetben, ha egyszerre több verzió is meg van jelenítve.

A szótávolsággal kapcsolatos problémák (például nem feltételes szóközt követő feltételes szóköz) elkerülése érdekében egységesítse a feltételes szöveget követő szóközök kezelésének módját (pl. legyen az mindig feltételes vagy mindig nem feltételes).

A félreértések elkerülése érdekében határozza meg a feltételes szövegek megjelenítési sorrendjét, és következetesen ragaszkodjon ahhoz a teljes dokumentumban.

Dokumentumok tárgymutatóinak készítésekor ügyeljen arra, hogy a feltételes szövegrészen belül vagy azon kívül helyezi-e el a tárgymutató-jelölőket. A rejtett feltételes szövegen belül található tárgymutató-jelölők nem szerepelnek a létrehozott tárgymutatóban.

A feltételes szövegre mutató kereszthivatkozások létrehozásakor ügyeljen arra, hogy a forrásszövegre a hivatkozottal azonos feltétel érvényesüljön. Ha például egy „Windows” bekezdéshez ad hozzá egy kereszthivatkozást, ám a szerkesztőpont egy „Mac” feltételben jelenik meg, akkor a „Mac” feltételnek megfelelő szövegek elrejtésekor a kereszthivatkozás nem lesz feloldva. A Hiperhivatkozás panelen az „Rsz” jelzés lesz látható a kereszthivatkozás mellett.

Ha feltételes szöveget is tartalmazó bekezdésre mutató kereszthivatkozást hoz létre, majd módosítja az adott feltételnek megfelelő szöveg láthatósági beállítását, akkor frissítse a kereszthivatkozást.

Feltételek készítése

A program az aktuális dokumentumba menti a létrehozott feltételeket. Ha a feltétel létrehozása közben nincs megnyitva dokumentum, akkor az adott feltétel valamennyi létrehozásra kerülő dokumentumban szerepel majd.

Feltételjelzők (ilyen lehet például egy pirosan szedett hullámos aláhúzás) megadásával könnyen azonosíthatóvá alakíthatja a feltételes szövegrészeket.

Feltételek alkalmazása szövegre

Adott szövegrészre több feltételt is alkalmazhat. Alapértelmezés szerint feltételjelzők azonosítják a feltételes szövegrészeket. Ha azonban el vannak rejtve a feltételek, akkor a Feltételes szöveg panelen állapíthatja meg, hogy mely feltételek vonatkoznak egy adott szövegrészre. Tömör pipa jelzi, ha a feltétel érvényesül az adott szövegnél. Halvány pipa jelzi, ha a feltétel csak a kijelölés egy részében érvényesül.

Feltételek megjelenítése és elrejtése

Egy feltétel elrejtésekor az összes olyan szövegrészt elrejti a program, amelyre az adott feltétel vonatkozik. A feltételek elrejtésének hatására gyakran módosul a dokumentum, illetve könyv oldalszámozása. Az Intelligens szövegáttördelés funkcióval automatikusan beszúrhat és eltávolíthat oldalakat, amikor elrejti, illetve megjeleníti a feltételeket.

A program figyelmen kívül hagyja a dokumentum rejtett feltételes szövegrészeit. Így például nem nyomtatja és nem exportálja a rejtett szövegrészeket, a rejtett feltételes szövegrészben található tárgymutató-jelölőket nem veszi fel a generált tárgymutatóba, valamint kereséskor és helyesírás-ellenőrzéskor kihagyja a rejtett feltételes szövegrészeket.

Amikor elrejti valamelyik feltételt, egy rejtett feltételre utaló szimbólum tárolja a rejtett szövegrészt . Ha rejtett feltételre utaló szimbólumot tartalmazó szöveg kijelölésekor megpróbálja törölni az adott szövegrészt, az InDesign kérni fogja a rejtett feltételes szöveg törlésének jóváhagyását. Rejtett feltételes szövegrészeket nem láthat el a egyéb feltételekkel, stílusokkal és formázással.

Ha egy szövegrésznél több feltétel is érvényesül, melyek közül legalább egy meg van jelenítve, akkor az adott szövegrész nem lesz rejtve.

• Adott feltételek megjelenítéséhez, illetve elrejtéséhez kattintson a kívánt feltétel neve mellett található láthatósági négyzetre. A szemet jelképező ikon mutatja, ha látható a feltétel.
• Az összes feltétel megjelenítéséhez, illetve elrejtéséhez válassza a Feltételes szöveg panel menüjének Az összes megjelenítése, illetve Az összes elrejtése parancsát.

Feltételkészletek használata

A feltételkészletekkel az összes feltétel láthatósági beállítása megadható, így pillanatok alatt különféle változatokat készíthet a dokumentumból. Vegyünk példaként egy olyan komplex dokumentumot, amelynél a platformra vonatkozó feltételként a Mac OS, a Windows XP, a Vista és az UNIX feltétel, a nyelvre vonatkozó feltételként az angol, a francia, a német és a spanyol feltétel, szerkesztői feltételként pedig a Szerkesztői áttekintés és a Belső megjegyzések nevű feltétel van megadva. A Vista verzió francia nyelvű változatának áttekintéséhez létrehozhat egy olyan készletet, amely csak a Vista, a francia és a Szerkesztői áttekintés feltételt jeleníti meg, a többit pedig elrejti.

Bár ehhez nem feltétlenül szükséges készleteket használni, a készletekkel pillanatok alatt és megbízható módon módosíthatja a különféle feltételek láthatósági beállítását.

Feltételek kezelése

Feltételes szöveg keresése és módosítása

A Keresés/csere párbeszédpanelen keresheti meg az adott feltétellel (feltételekkel) ellátott szövegrészeket, valamint válthatja le azokat más feltétellel (feltételekkel).