Felhasználói útmutató Mégse

Görbék és alakzatok ismertetése

  1. InDesign felhasználói útmutató
  2. Ismerje meg az InDesign programot
    1. Bevezetés az InDesign használatába
      1. Újdonságok az InDesign alkalmazásban
      2. Rendszerkövetelmények
      3. Gyakori kérdések
      4. A Creative Cloud Libraries használata
    2. Munkaterület
      1. A munkaterület alapjai
      2. Eszköztár
      3. Beállítások megadása
      4. Érintés munkaterület
      5. Alapértelmezett billentyűparancsok
      6. Dokumentum helyreállítása és visszavonása
      7. Capture bővítmény
  3. Dokumentumok létrehozása és elrendezése
    1. Dokumentumok és oldalak
      1. Dokumentumok létrehozása
      2. Munkavégzés a szülőoldalakkal
      3. Dokumentumoldalak szerkesztése
      4. Oldal méretének, margóinak és kifutóinak beállítása
      5. Fájlok és sablonok használata
      6. Könyvfájlok létrehozása
      7. Egyszerű oldalszámozás elhelyezése
      8. Oldalak, fejezetek és szakaszok számozása
      9. QuarkXPress- és PageMaker-dokumentumok konvertálása
      10. Tartalom megosztása
      11. Kezelt fájlokkal kapcsolatos alapvető munkafolyamatok ismertetése
      12. A dokumentumok mentése
    2. Rácsok
      1. Rácsok
      2. Rácsok formázása
    3. Elrendezési segédeszközök
      1. Vonalzók
  4. Tartalom hozzáadása
    1. Szöveg
      1. Szöveg hozzáadása keretekhez
      2. Szöveg összefűzése
      3. Arab és héber funkciók az InDesign programban
      4. Görbére írt szöveg létrehozása
      5. Felsorolás és számozás
      6. Szimbólumok és különleges karakterek
      7. Szövegtördelés
      8. Szövegváltozók
      9. QR-kód generálása
      10. Szövegszerkesztés
      11. Szöveg igazítása
      12. Szöveg körbefolyatása objektumok körül
      13. Rögzített objektumok
      14. Hivatkozott tartalom
      15. Bekezdésformázás
      16. Karakterek formázása
      17. Keresés/csere
      18. Helyesírás-ellenőrzés és nyelvi szótárak
    2. Tipográfia
      1. Betűtípusok használata az InDesign programban
      2. Alávágás és betűköz
    3. Szöveg formázása
      1. Szöveg formázása
      2. Tabulátorok és behúzások
    4. Szöveg áttekintése
      1. Változtatások nyomon követése és áttekintése
      2. Szerkesztői megjegyzések hozzáadása az InDesign programban
      3. PDF megjegyzéseinek importálása
    5. Hivatkozások hozzáadása
      1. Tartalomjegyzék létrehozása
      2. Lábjegyzetek
      3. Tárgymutató készítése
      4. Végjegyzetek
      5. Feliratok
    6. Stílusok
      1. Bekezdés- és karakterstílusok
      2. Objektumstílusok
      3. Iniciálék és egymásba ágyazott stílusok
      4. Munka a stílusokkal
      5. Sortávolság
    7. Táblázatok
      1. Táblázatok formázása
      2. Táblázatok létrehozása
      3. Táblázat- és cellastílusok
      4. Táblázatok kijelölése és szerkesztése
      5. Táblázat körvonalai és kitöltései
    8. Interaktivitás
      1. Hivatkozás
      2. Dinamikus PDF dokumentumok
      3. Könyvjelzők
      4. Gombok
      5. Űrlapok
      6. Animáció
      7. Kereszthivatkozások
      8. PDF-ek strukturálása
      9. Oldalváltások
      10. Mozgóképek és hangok
      11. Űrlapok
    9. Grafikák
      1. Görbék és alakzatok ismertetése
      2. Rajzolás a Ceruza eszközzel
      3. Rajzolás a Toll eszközzel
      4. Vonalak (körvonalak) beállításainak alkalmazása 
      5. Összetett görbék és alakzatok
      6. Görbék szerkesztése
      7. Vágógörbék
      8. Sarkok megjelenésének módosítása
      9. Objektumok igazítása és elosztása
      10. Csatolt vagy beágyazott grafikák
      11. Az AEM Assets kellékek átvitele
    10. Szín és átlátszóság
      1. Szín alkalmazása
      2. Importált grafikák színeinek használata
      3. Munka a színtárakkal
      4. Festékek keverése
      5. Színárnyalatok
      6. Direkt színek és műveleti színek ismertetése
      7. Színek keverése
      8. Színátmenetek
      9. Átlátszó grafika simítása
      10. Átlátszósági hatások hozzáadása
  5. Megosztás
    1. Megosztás és együttműködés        
    2. Megosztás véleményezésre
    3. Egy megosztott InDesign-dokumentum véleményezése
    4. Visszajelzés-kezelés 
  6. Közzététel
    1. Exportálás és közzététel
      1. Online közzététel
      2. Tartalom EPUB-exportálása
      3. Adobe PDF-beállítások
      4. Tartalom HTML-exportálása
      5. Exportálás Adobe PDF formátumba
      6. Exportálás JPEG formátumba
      7. HTML-exportálás
      8. A DPS és az AEM Mobile áttekintése
    2. Nyomtatás
      1. Füzet nyomtatása
      2. Nyomtatási jelek és kifutók
      3. Dokumentumok nyomtatása
      4. A festékek, a színbontás és a rácssűrűség
      5. Felülnyomás
      6. PostScript- és EPS-fájlok létrehozása
      7. Fájlok átadás előtti előzetes vizsgálata
      8. Bélyegképek és túlméretes dokumentumok nyomtatása
      9. PDF-ek előkészítése szolgáltatók számára
      10. Színbontások nyomtatásának előkészítése
  7. Az InDesign bővítése
    1. Automatizálás
      1. Adategyesítés
      2. Bővítmények
      3. A Capture bővítmény az InDesign alkalmazásban
      4. Parancsfájlkezelés

Görbék és alakzatok típusai

Görbéket különféle módokon hozhat létre és egyesíthet az InDesign alkalmazásban. Az InDesign alkalmazásban az alábbi típusú görbék és alakzatok hozhatók létre:

Egyszerű görbék:

Az egyszerű görbék az összetett görbék és alakzatok alapvető építőelemei. Egy nyitott vagy zárt görbéből állnak, amely lehet önkeresztező.

Összetett görbék:

Az összetett görbék két vagy több olyan egyszerű görbéből állnak, amelyek kölcsönhatásban állnak egymással vagy egymást keresztezik. Az összetett alakzatoknál egyszerűbbek, és minden PostScript-kompatibilis alkalmazás felismeri őket. Az összetett görbében egyesített görbék egyetlen objektumként viselkednek, és attribútumaik (például színük vagy körvonalstílusuk) azonosak.

Összetett alakzatok:

Az összetett alakzatok két vagy több görbéből, összetett görbéből, csoportból, keverési beállításból, betűkörvonalból, szövegkeretből vagy más alakzatból állnak, amelyek egymással kölcsönhatásban és egymás metszésével új, szerkeszthető alakzatokat alkotnak. Egyes összetett alakzatok összetett görbékként jelennek meg, de összetevőgörbéik görbékként szerkeszthetőek, és attribútumaik nem feltétlenül azonosak.

Görbék és alakzatok típusai

A. Három egyszerű görbe B. Összetett görbe C. Összetett alakzat 

Görbék ismertetése

Amikor rajzol, görbének nevezett vonalakat hoz létre. Egy görbe egy vagy több egyenes vagy ívelt szegmensből épül fel. Az egyes szegmensek kezdő- és végpontját szerkesztőpontok jelölik, melyek úgy kezelhetők, mintha egy drótot rögzítő szögek lennének. Egy görbe lehet zárt (ilyen például a kör), vagy nyitott, amelyen határozottan elkülönülő végpontok helyezkednek el (ilyen például egy hullámos vonal).

Egy görbe alakját szerkesztőpontjainak, iránypontjainak (ezek a szerkesztőpontoknál látható irányszegmensek végén helyezkednek el), vagy akár magának a görbének a húzásával változtathatja meg.

A görbe alkotóelemei

A. Kijelölt (tömör színű) végpont B. Kijelölt szerkesztőpont C. Ki nem jelölt szerkesztőpont D. Ívelt görbeszegmens E. Irányszegmens F. Iránypont 

A görbéken kétféle szerkesztőpont fordulhat elő: sarokpontok és simított pontok. A sarokpontoknál a görbe hirtelen irányt vált (megtörik). A simított pontoknál a görbeszegmensek folytonos ívként kapcsolódnak össze. A görbék megrajzolásához tetszés szerinti kombinációban használhat sarokpontokat és simított pontokat. Ha valahol nem a megfelelő típusú pontot helyezte el, bármikor megváltoztathatja.

Egy görbén elhelyezkedő pontok

A. Négy sarokpont B. Négy simított pont C. Sarokpontok és simított pontok egyazon görbén 

Egy sarokpont bármilyen párosításban lévő egyenes vagy ívelt szegmenst összekapcsolhat, míg a simított pontok csak két ívelt szegmenst köthetnek össze.

A sarokpontok egyenes és ívelt szegmenseket is összekapcsolhatnak.

Megjegyzés:

Fontos megjegyezni, hogy a sarokpontok és simított pontok fogalma nem azonos az egyenes és ívelt szegmensekével.

A görbét végigkövető vonalat körvonalnak nevezzük. A nyitott vagy zárt görbe által körülfoglalt területet betöltő tömör szín vagy színátmenet neve kitöltés. A körvonal különböző vastagságú, színű és mintájú lehet (Illustrator és InDesign), vagy akár adott stílusú vonalmintázattal is rendelkezhet (InDesign). Miután elkészített egy görbét vagy alakzatot, megváltoztathatja körvonalának és kitöltésének jellemzőit.

Az InDesign programban minden görbén látható egy középpont is, mely az alakzat középpontját jelöli, ám nem része magának a görbének. Ezzel a ponttal foghatja meg a görbét, ha más elemekhez szeretné igazítani, és ezzel a ponttal jelölheti ki egyszerre a görbe összes szerkesztőpontját. A középpont mindig látható marad, nem rejthető el és nem törölhető.

Irányszegmensek és iránypontok ismertetése

Amikor olyan szerkesztőpontot jelöl ki, amely ívelt szegmenseket köt össze (vagy közvetlenül egy ilyen szegmenst jelöl ki), az összekötött szegmenseken irányfogantyúk jelennek meg: ezek olyan irányszegmensek, amelyeknek végén iránypont helyezkedik el. Az irányszegmensek szöge és hossza határozza meg az ívelt szegmensek alakját és méretét. Az ívek alakja az irányszegmensek mozgatásával változtatható. Az irányszegmensek nem lesznek láthatók a kép végleges megjelenítési formájában.

A szerkesztőpont kijelölése (bal oldal) után az ezen a szerkesztőponton kapcsolódó összes ívelt szegmensen irányszegmensek jelennek meg (jobb oldal).

A simított pontoknak mindig két irányszegmensük van, melyek egyszerre, egyetlen összefüggő vonalként mozgathatók. Egy simított pont irányszegmenseinek mozgatása a ponton kapcsolódó két szegmens alakját egyszerre változtatja meg, mindvégig megtartva az ívek folytonosságát a szerkesztőponton.

Ezzel szemben a sarokpontokon lehet akár kettő, egy vagy nulla irányszegmens is, attól függően, hogy a ponton két vagy egy ívelt szegmens, illetve egyetlen ívelt szegmens sem kapcsolódik. A sarokpontokból kiinduló irányszegmensek az általuk bezárt szög változtatásával tartják meg a sarkot. Sarokponthoz tartozó irányszegmens elmozdításakor csak az az ívszegmens változik, amely a mozgatott irányszegmens felé esik.

A szerkesztőpont kijelölése (bal oldal) után az ezen a szerkesztőponton kapcsolódó összes ívelt szegmensen irányszegmensek jelennek meg (jobb oldal).

Irányszegmensek elmozgatása simított ponton (bal oldal) és sarokponton (jobb oldal)

Az irányszegmens mindig az ívelt szegmensnek az adott szerkesztőponton áthaladó érintője (vagyis az ottani sugarára merőleges). Az egyes irányszegmensek szöge határozza meg az ív lejtését, hossza pedig az ív magasságát, illetve mélységét.

Az ívek lejtése az irányszegmensek mozgatásával és átméretezésével változtatható.

Megjegyzés:

Az Illustrator programban a szerkesztőpontok, irányszegmensek és iránypontok elrejthetők és megjeleníthetők a Nézet > Szélek megjelenítése, illetve Szélek elrejtése paranccsal.

Adobe logó

Bejelentkezés a fiókba