Görbék és alakzatok típusai

Görbéket különféle módokon hozhat létre és egyesíthet az InDesign alkalmazásban. Az InDesign alkalmazásban az alábbi típusú görbék és alakzatok hozhatók létre:

Egyszerű görbék:

Az egyszerű görbék az összetett görbék és alakzatok alapvető építőelemei. Egy nyitott vagy zárt görbéből állnak, amely lehet önkeresztező.

Összetett görbék:

Az összetett görbék két vagy több olyan egyszerű görbéből állnak, amelyek kölcsönhatásban állnak egymással vagy egymást keresztezik. Az összetett alakzatoknál egyszerűbbek, és minden PostScript-kompatibilis alkalmazás felismeri őket. Az összetett görbében egyesített görbék egyetlen objektumként viselkednek, és attribútumaik (például színük vagy körvonalstílusuk) azonosak.

Összetett alakzatok:

Az összetett alakzatok két vagy több görbéből, összetett görbéből, csoportból, keverési beállításból, betűkörvonalból, szövegkeretből vagy más alakzatból állnak, amelyek egymással kölcsönhatásban és egymás metszésével új, szerkeszthető alakzatokat alkotnak. Egyes összetett alakzatok összetett görbékként jelennek meg, de összetevőgörbéik görbékként szerkeszthetőek, és attribútumaik nem feltétlenül azonosak.

Görbék és alakzatok típusai

A. Három egyszerű görbe B. Összetett görbe C. Összetett alakzat 

Görbék ismertetése

Amikor rajzol, görbének nevezett vonalakat hoz létre. Egy görbe egy vagy több egyenes vagy ívelt szegmensből épül fel. Az egyes szegmensek kezdő- és végpontját szerkesztőpontok jelölik, melyek úgy kezelhetők, mintha egy drótot rögzítő szögek lennének. Egy görbe lehet zárt (ilyen például a kör), vagy nyitott, amelyen határozottan elkülönülő végpontok helyezkednek el (ilyen például egy hullámos vonal).

Egy görbe alakját szerkesztőpontjainak, iránypontjainak (ezek a szerkesztőpontoknál látható irányszegmensek végén helyezkednek el), vagy akár magának a görbének a húzásával változtathatja meg.

A görbe alkotóelemei

A. Kijelölt (tömör színű) végpont B. Kijelölt szerkesztőpont C. Ki nem jelölt szerkesztőpont D. Ívelt görbeszegmens E. Irányszegmens F. Iránypont 

A görbéken kétféle szerkesztőpont fordulhat elő: sarokpontok és simított pontok. A sarokpontoknál a görbe hirtelen irányt vált (megtörik). A simított pontoknál a görbeszegmensek folytonos ívként kapcsolódnak össze. A görbék megrajzolásához tetszés szerinti kombinációban használhat sarokpontokat és simított pontokat. Ha valahol nem a megfelelő típusú pontot helyezte el, bármikor megváltoztathatja.

Egy görbén elhelyezkedő pontok

A. Négy sarokpont B. Négy simított pont C. Sarokpontok és simított pontok egyazon görbén 

Egy sarokpont bármilyen párosításban lévő egyenes vagy ívelt szegmenst összekapcsolhat, míg a simított pontok csak két ívelt szegmenst köthetnek össze.

A sarokpontok egyenes és ívelt szegmenseket is összekapcsolhatnak.

Megjegyzés:

Fontos megjegyezni, hogy a sarokpontok és simított pontok fogalma nem azonos az egyenes és ívelt szegmensekével.

A görbét végigkövető vonalat körvonalnak nevezzük. A nyitott vagy zárt görbe által körülfoglalt területet betöltő tömör szín vagy színátmenet neve kitöltés. A körvonal különböző vastagságú, színű és mintájú lehet (Illustrator és InDesign), vagy akár adott stílusú vonalmintázattal is rendelkezhet (InDesign). Miután elkészített egy görbét vagy alakzatot, megváltoztathatja körvonalának és kitöltésének jellemzőit.

Az InDesign programban minden görbén látható egy középpont is, mely az alakzat középpontját jelöli, ám nem része magának a görbének. Ezzel a ponttal foghatja meg a görbét, ha más elemekhez szeretné igazítani, és ezzel a ponttal jelölheti ki egyszerre a görbe összes szerkesztőpontját. A középpont mindig látható marad, nem rejthető el és nem törölhető.

Irányszegmensek és iránypontok ismertetése

Amikor olyan szerkesztőpontot jelöl ki, amely ívelt szegmenseket köt össze (vagy közvetlenül egy ilyen szegmenst jelöl ki), az összekötött szegmenseken irányfogantyúk jelennek meg: ezek olyan irányszegmensek, amelyeknek végén iránypont helyezkedik el. Az irányszegmensek szöge és hossza határozza meg az ívelt szegmensek alakját és méretét. Az ívek alakja az irányszegmensek mozgatásával változtatható. Az irányszegmensek nem lesznek láthatók a kép végleges megjelenítési formájában.

A szerkesztőpont kijelölése (bal oldal) után az ezen a szerkesztőponton kapcsolódó összes ívelt szegmensen irányszegmensek jelennek meg (jobb oldal).

A simított pontoknak mindig két irányszegmensük van, melyek egyszerre, egyetlen összefüggő vonalként mozgathatók. Egy simított pont irányszegmenseinek mozgatása a ponton kapcsolódó két szegmens alakját egyszerre változtatja meg, mindvégig megtartva az ívek folytonosságát a szerkesztőponton.

Ezzel szemben a sarokpontokon lehet akár kettő, egy vagy nulla irányszegmens is, attól függően, hogy a ponton két vagy egy ívelt szegmens, illetve egyetlen ívelt szegmens sem kapcsolódik. A sarokpontokból kiinduló irányszegmensek az általuk bezárt szög változtatásával tartják meg a sarkot. Sarokponthoz tartozó irányszegmens elmozdításakor csak az az ívszegmens változik, amely a mozgatott irányszegmens felé esik.

A szerkesztőpont kijelölése (bal oldal) után az ezen a szerkesztőponton kapcsolódó összes ívelt szegmensen irányszegmensek jelennek meg (jobb oldal).
Irányszegmensek elmozgatása simított ponton (bal oldal) és sarokponton (jobb oldal)

Az irányszegmens mindig az ívelt szegmensnek az adott szerkesztőponton áthaladó érintője (vagyis az ottani sugarára merőleges). Az egyes irányszegmensek szöge határozza meg az ív lejtését, hossza pedig az ív magasságát, illetve mélységét.

Az ívek lejtése az irányszegmensek mozgatásával és átméretezésével változtatható.

Megjegyzés:

Az Illustrator programban a szerkesztőpontok, irányszegmensek és iránypontok elrejthetők és megjeleníthetők a Nézet > Szélek megjelenítése, illetve Szélek elrejtése paranccsal.

Ez a munka a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 3.0 Unported licenc alatt lett közzétéve.  A Twitter™ és Facebook közzétételeket a Creative Commons jogi feltételei nem szabályozzák.

Jogi közlemények   |   Online adatvédelmi nyilatkozat