Felhasználói útmutató Mégse

A festékek, a színbontás és a rácssűrűség

  1. InDesign felhasználói útmutató
  2. Ismerje meg az InDesign programot
    1. Bevezetés az InDesign használatába
      1. Újdonságok az InDesign alkalmazásban
      2. Rendszerkövetelmények
      3. Gyakori kérdések
      4. A Creative Cloud Libraries használata
    2. Munkaterület
      1. A munkaterület alapjai
      2. Eszköztár
      3. Beállítások megadása
      4. Érintés munkaterület
      5. Alapértelmezett billentyűparancsok
      6. Dokumentum helyreállítása és visszavonása
      7. Capture bővítmény
  3. Dokumentumok létrehozása és elrendezése
    1. Dokumentumok és oldalak
      1. Dokumentumok létrehozása
      2. Munkavégzés a szülőoldalakkal
      3. Dokumentumoldalak szerkesztése
      4. Oldal méretének, margóinak és kifutóinak beállítása
      5. Fájlok és sablonok használata
      6. Könyvfájlok létrehozása
      7. Egyszerű oldalszámozás elhelyezése
      8. Oldalak, fejezetek és szakaszok számozása
      9. QuarkXPress- és PageMaker-dokumentumok konvertálása
      10. Tartalom megosztása
      11. Kezelt fájlokkal kapcsolatos alapvető munkafolyamatok ismertetése
      12. A dokumentumok mentése
    2. Rácsok
      1. Rácsok
      2. Rácsok formázása
    3. Elrendezési segédeszközök
      1. Vonalzók
  4. Tartalom hozzáadása
    1. Szöveg
      1. Szöveg hozzáadása keretekhez
      2. Szöveg összefűzése
      3. Arab és héber funkciók az InDesign programban
      4. Görbére írt szöveg létrehozása
      5. Felsorolás és számozás
      6. Szimbólumok és különleges karakterek
      7. Szövegtördelés
      8. Szövegváltozók
      9. QR-kód generálása
      10. Szövegszerkesztés
      11. Szöveg igazítása
      12. Szöveg körbefolyatása objektumok körül
      13. Rögzített objektumok
      14. Hivatkozott tartalom
      15. Bekezdésformázás
      16. Karakterek formázása
      17. Keresés/csere
      18. Helyesírás-ellenőrzés és nyelvi szótárak
    2. Tipográfia
      1. Betűtípusok használata az InDesign programban
      2. Alávágás és betűköz
    3. Szöveg formázása
      1. Szöveg formázása
      2. Tabulátorok és behúzások
    4. Szöveg áttekintése
      1. Változtatások nyomon követése és áttekintése
      2. Szerkesztői megjegyzések hozzáadása az InDesign programban
      3. PDF megjegyzéseinek importálása
    5. Hivatkozások hozzáadása
      1. Tartalomjegyzék létrehozása
      2. Lábjegyzetek
      3. Tárgymutató készítése
      4. Végjegyzetek
      5. Feliratok
    6. Stílusok
      1. Bekezdés- és karakterstílusok
      2. Objektumstílusok
      3. Iniciálék és egymásba ágyazott stílusok
      4. Munka a stílusokkal
      5. Sortávolság
    7. Táblázatok
      1. Táblázatok formázása
      2. Táblázatok létrehozása
      3. Táblázat- és cellastílusok
      4. Táblázatok kijelölése és szerkesztése
      5. Táblázat körvonalai és kitöltései
    8. Interaktivitás
      1. Hivatkozás
      2. Dinamikus PDF dokumentumok
      3. Könyvjelzők
      4. Gombok
      5. Űrlapok
      6. Animáció
      7. Kereszthivatkozások
      8. PDF-ek strukturálása
      9. Oldalváltások
      10. Mozgóképek és hangok
      11. Űrlapok
    9. Grafikák
      1. Görbék és alakzatok ismertetése
      2. Rajzolás a Ceruza eszközzel
      3. Rajzolás a Toll eszközzel
      4. Vonalak (körvonalak) beállításainak alkalmazása 
      5. Összetett görbék és alakzatok
      6. Görbék szerkesztése
      7. Vágógörbék
      8. Sarkok megjelenésének módosítása
      9. Objektumok igazítása és elosztása
      10. Csatolt vagy beágyazott grafikák
      11. Az AEM Assets kellékek átvitele
    10. Szín és átlátszóság
      1. Szín alkalmazása
      2. Importált grafikák színeinek használata
      3. Munka a színtárakkal
      4. Festékek keverése
      5. Színárnyalatok
      6. Direkt színek és műveleti színek ismertetése
      7. Színek keverése
      8. Színátmenetek
      9. Átlátszó grafika simítása
      10. Átlátszósági hatások hozzáadása
  5. Megosztás
    1. Megosztás és együttműködés        
    2. Megosztás véleményezésre
    3. Egy megosztott InDesign-dokumentum véleményezése
    4. Visszajelzés-kezelés 
  6. Közzététel
    1. Exportálás és közzététel
      1. Online közzététel
      2. Tartalom EPUB-exportálása
      3. Adobe PDF-beállítások
      4. Tartalom HTML-exportálása
      5. Exportálás Adobe PDF formátumba
      6. Exportálás JPEG formátumba
      7. HTML-exportálás
      8. A DPS és az AEM Mobile áttekintése
    2. Nyomtatás
      1. Füzet nyomtatása
      2. Nyomtatási jelek és kifutók
      3. Dokumentumok nyomtatása
      4. A festékek, a színbontás és a rácssűrűség
      5. Felülnyomás
      6. PostScript- és EPS-fájlok létrehozása
      7. Fájlok átadás előtti előzetes vizsgálata
      8. Bélyegképek és túlméretes dokumentumok nyomtatása
      9. PDF-ek előkészítése szolgáltatók számára
      10. Színbontások nyomtatásának előkészítése
  7. Az InDesign bővítése
    1. Automatizálás
      1. Adategyesítés
      2. Bővítmények
      3. A Capture bővítmény az InDesign alkalmazásban
      4. Parancsfájlkezelés

A Festékkezelő áttekintése

A Festékkezelővel állíthatja be a festékkel kapcsolatos paramétereket a kimeneti fázisban. A Festékkezelővel végrehajtott módosítások a kimenetet (az elkészülő terméket) befolyásolják, nem pedig azt, hogy a dokumentumban hogyan vannak meghatározva a színek.

A Festékkezelő beállításai különösen hasznosak a nyomdai előkészítéshez. Ha például egy négyszínes munka direktszínt is tartalmaz, a szolgáltató megnyithatja a dokumentumot, és a direktszínt az egyenértékű CMYK nyomdai alapszínre cserélheti. Ha egy dokumentum két hasonló direktszínt tartalmaz, holott csak az egyikre lenne szükség, vagy ha ugyanannak a direkt színnek két neve is van, a szolgáltató ezeket megfeleltetheti egyazon helyettesítésnek.

A túltöltési munkafolyamat során a Festékkezelő révén lehet beállítani a festékdenzitást a túltöltés helyének szabályozása céljából, továbbá a festékek helyes számát és sorrendjét is.

Megjegyzés:

Az InDesign és az Acrobat Festékkezelő technológiája megegyezik. Azonban csak az InDesign rendelkezik a „Szabványos laborértékek használata a direktszínekhez” beállítással.

Festékkezelő

A. Nyomdai alapszín B. Leképezett direktszín C. Direktszín 

Nyissa meg a Festékkezelőt

Tegye a következők egyikét:

  • A Színbontási előnézet panelmenüből (Ablak > Output > Színbontási előnézet) válassza a Festékkezelő parancsot.
  • Válassza a Fájl > Nyomtatás parancsot, és kattintson a Output lehetőségre. Az Output részben kattintson a Festékkezelő gombra.

A színrebontandó színek megadása

A színrebontások elnevezése az InDesign által hozzájuk rendelt színnév. Ha a szín neve mellett egy nyomtatót ábrázoló ikon látható, az InDesign létrehozza a szín színbontását. A festéklistában a direktszínek is megjelennek (az importált PDF fájlokban és EPS grafikákban definiált és használt színek is).

  1. A Nyomtatás párbeszédpanel Kimenet területén válassza a Színbontások elemet, vagy ha az in-RIP színbontások használatát támogató PPD fájlt használ, válassza az In-RIP színbontások elemet.
  2. Tegye a következők egyikét:
    • Színbontás létrehozásához ellenőrizze, hogy a festéklistában a szín neve mellett látható-e a nyomtatót ábrázoló ikon.

    • Ha nem szeretne színbontást létrehozni, kattintson a szín neve mellett látható nyomtató ikonra. A nyomtató ikonja eltűnik.

Direktszínek színbontása nyomdai alapszínként

A Festékkezelővel műveleti színekké lehet alakítani a direktszíneket. A direktszínek a műveleti megfelelőjükre való átalakítás után nem egyetlen lapra kerülnek, hanem bebontva a színkivonatokra. A direktszíneket olyankor érdemes átalakítani, ha véletlenül direkt szín került egy műveleti színeket használó dokumentumba, vagy ha a dokumentum túl sok direktszínt tartalmaz ahhoz, hogy praktikus legyen így nyomtatni.

  1. A Festékkezelőben tegye az alábbiak egyikét:
    • A különálló direktszínek színbontásához kattintson a festéktípus ikonra, amely a direktszíntől vagy a leképezett direktszíntől balra található. Megjelenik a nyomdai alapszín ikon. Ha vissza szeretné alakítani a színt direkt színné, kattintson újból az ikonra.

    • Az összes direkt szín színrebontásához jelölje be az „Összes direkt szín átalakítása műveleti színné” lehetőséget. A direktszínektől balra található ikonok átváltoznak nyomdai alapszín ikonokká. A direktszínek helyreállításához szüntesse meg az Összes direktszín átalakítása műveleti színné kijelölését.

    Megjegyzés:

    Az Összes direktszín átalakítása műveleti színné parancs hatására a program eltávolítja a Festékkezelőben beállított festékneveket; a parancs befolyással lehet a dokumentum felülnyomással és túltöltéssel kapcsolatos beállításaira is.

  2. (Csak InDesign) Ha direktszínek Lab értékét szeretné használni, és nem a CMYK értékét, válassza a Szabványos Lab értékek használata a direktszínekhez beállítást.

Egy direktszín festéknevének létrehozása

A festékszínhez létrehozhat egy „aliast”, és a direkt színt egy másik direkt színre vagy műveleti színre viheti át. A festék nevét olyankor érdemes használni, ha a dokumentum két hasonló direkt színt tartalmaz, amikor egy is elég lenne, illetve ha túl sok direkt színt tartalmaz. Ennek hatása látható a nyomtatott eredményen és – ha a Felülnyomásos előnézet üzemmód be van kapcsolva – a képernyőn is.

  1. A Festékkezelőben jelölje ki azt a direktszínt, amelyhez helyettesítést kíván létrehozni.
  2. Válasszon beállítást a Festékhelyettesítés listán. A festék típusikonja és leírása ennek megfelelően megváltozik.

A direkt színek megjelenítése és kimenete Lab értékek használatával

Egyes előre definiált direkt színeket (például a TOYO, a PANTONE, a DIC és a HKS könyvtárból származó színeket) Lab értékek segítségével definiáltak. Az InDesign korábbi verzióival való kompatibilitás érdekében az e könyvtárakból származó színek CMYK definíciót is tartalmaznak. Ha a Lab értékeket a megfelelő eszközprofilokkal együtt használja, azok a legpontosabb kimeneti értékeket adják minden eszköz esetében. Ha a színkezelés fontos a projekt szempontjából, szükség lehet a direktszínek megjelenítésére, exportálására és nyomtatására a Lab értékek használatával. A Festékkezelő „Szabványos Lab értékek használata a direktszínekhez” beállítása segítségével szabályozhatja, hogy az InDesign melyik színmódot használja az előre definiált direktszínekhez: Lab vagy CMYK. Ha a kimenetnek meg kell felelnie az InDesign korábbi verzióinak, használja a CMYK megfelelő értékeit.

Megjegyzés:

A képernyőn való megjelenítés pontosságának fokozása érdekében az InDesign automatikusan használja a Lab értékeket, ha a Felülnyomási előnézet beállítás be van kapcsolva. Ha a Nyomtatás vagy az Adobe PDF exportálása párbeszédpanel Kimenet területén bejelölte a Felülnyomás szimulálása jelölőnégyzetet, a program a nyomtatáshoz és az exportáláshoz is a Lab értékeket használja.

  1. A Színbontási előnézet panelmenüben válassza a Festékkezelő lehetőséget.
  2. Tegye a következők egyikét:
    • Lab értékek esetében jelölje be a Szabályos Lab értékek használata a pontokhoz jelölőnégyzetet.

    • CMYK értékek esetében törölje a Szabályos Lab értékek használata a pontokhoz jelölőnégyzet jelölését.

Tudnivalók a rácssűrűségről

A nyomdáknál az árnyalatok szimulálása pontokkal történik (elnevezése rácspont), melyek nyomtatása sorokba történik (elnevezése vonal vagy vonalrács). A vonalakat különböző szögekben nyomtatják, hogy a sorok kevésbé legyenek észrevehetőek. A Nyomtatási beállítás párbeszédpanel Kimenet szakaszában a Rácsozás menü a kiválasztott PPD fájl alapján a javasolt rácssűrűségeket vonal/hüvelyk (lpi), míg a felbontásokat pont/hüvelyk (dpi) egységben adja meg. Amikor festéket választ a festéklistán, a Rácssűrűség és a Szög mező értéke megfelelően változik, és az adott festék rácssűrűségét és rácselforgatási szögét jeleníti meg..

A nagy rácssűrűségű (például a 150 lpi rácssűrűségű) rácsban a pontok kis távolságra vannak egymástól, ami egységesebb képet eredményez a nyomaton. A kis rácssűrűségű (például a 60–85 lpi rácssűrűségű) rácsban a pontok nagyobb távolságra vannak egymástól, ami durvább képet eredményez. A pontok méretét is a rácssűrűség határozza meg. A nagy rácssűrűség esetében kicsik a pontok; a kis rácssűrűség nagy pontokat eredményez. A vonalrács sűrűségének megadásakor az a legfontosabb szempont, hogy milyen nyomdagéppel készül a munka. A nyomdától érdeklődjön arról, hogy mennyire lehet finom a rácssűrűség a nyomdagépen, és a rácsot ennek megfelelően válassza meg.

Rácssűrűség

A. 65 lpi: Durva rács, amely plakátok nyomtatásához ajánlott B. 85 lpi: Nagyon gyenge papírminőségre nyomott, elsősorban fekete-fehér újságokhoz ajánlott C. 133 lpi: Közepes minőségű rács, amely közepes papírminőségű magazinok nyomtatásához ajánlott D. 177 lpi: Finom rács, amely minőségi papírokhoz és nagy minőségigényű magazinokhoz valamint képzőművészeti albumokhoz ajánlott 

A nagy felbontású levilágítókhoz tartozó PPD fájlok a lehetséges rácssűrűségek széles választékát kínálják az ezekhez tartozó különféle felbontásokkal. A kis felbontású nyomtatókhoz tartozó PPD fájlok jellemzően csak néhány rácssűrűséget tartalmaznak, általában az 53 és a 85 lpi közötti tartományban. Azonban ezek a durvább rácsok optimális eredményt adnak a kis felbontású nyomtatókon. A finomabb, például 100 lpi sűrűségű rács használata valójában csökkenti a kép minőségét, ha kimenetként kis felbontású nyomtatót használ.

A rácssűrűség és a felbontás megadása

  1. A Nyomtatás párbeszédpanel Kimenet szakaszában válasszon az alábbi lehetőségek közül:
    • A rácssűrűség és a nyomtatófelbontás valamelyik előre beállított kombinációjának kijelöléséhez válassza a Rácsozás menü kívánt elemét.

    • Egyéni rácssűrűség megadásához jelölje ki a módosítani kívánt színbontást, és adja meg a megfelelő értéket a Rácssűrűség és a Szög mezőben.

Megjegyzés:

Egyéni rácsbeállítások megadása előtt a nyomdától kérdezze meg a rácssűrűség és a rácselforgatási szög javasolt értékeit. Ügyeljen arra is, hogy néhány kimeneti eszköz felülbírálja az alapértelmezett rácssűrűséget és rácselforgatási szöget.

Rétegállás és képexpozíció ismertetése

A nyomdagépek típusától és az adatoknak a filmről a nyomólemezekre való átviteli módjától függően a szolgáltatónak filmnegatívokat vagy -pozitívokat kell átadni oldalhelyesen vagy oldalfordítottan. Az emulzió a film vagy papír fényérzékeny rétegét jelenti. A nyomdák jellemzően negatív filmet kérnek az Egyesült Államokban, míg Európában és Japánban a pozitív film az elfogadott. A fényérzékeny réteg megfelelő irányáról kérdezze meg a szolgáltatót.

A fényérzékeny és a nem fényérzékeny (szokásos elnevezése hordozó) oldal megállapításához vizsgálja meg a filmet megfelelő megvilágításnál. Az egyik oldal fényesebbnek tűnik a másiknál. A matt oldal a fényérzékeny, míg a fényes a hordozó.

Emulzióbeállítások

A. Pozitív kép B. Negatív C. Negatív, oldalfordított 

Megjegyzés:

A Nyomtatás párbeszédpanelen megadott emulziós és a képexpozíciós beállítások felülírják az ezeknek ellentmondó beállításokat a nyomtatóillesztőben. A nyomtatási beállításokat mindig meg kell adni a Nyomtatás párbeszédpanelen.

Emulzió megadása

  1. A Nyomtatás párbeszédpanel Kimenet szakaszának Szín listájában válassza a Kompozit szürke elemet vagy egy színbontási beállítást.
  2. A Tükrözés mezőben válasszon a következő beállítások közül:

    Nincs (ez az alapértelmezés)

    Nem módosítja a nyomtatható terület tájolását. A képen látható szöveg akkor olvasható (azaz oldalhelyes), ha a fényérzékeny réteg mutat felénk.

    Vízszintesen

    A nyomtatható terület tükrözése függőleges tengely mentén (azaz oldalfordított).

    Függőlegesen

    Egy vízszintes tengely mentén, vagyis „fejjel lefelé” tükrözi a nyomtatható területet.

    Vízszintes és függőleges

    A vízszintes és függőleges tengelyek mentén, vagyis „oldalfordítottra” tükrözi a nyomtatható területet. A képen látható szöveg akkor olvasható, ha nem a fényérzékeny réteg mutat felénk. A képek filmre nyomtatása gyakran a Vízszintes és függőleges beállítás szerint történik.

A képexpozíció megadása

  1. A Nyomtatás párbeszédpanel Kimenet szakaszának Szín listájában válassza a Kompozit szürke elemet vagy egy színbontási beállítást.
  2. Jelölje be a Negatív jelölőnégyzetet, vagy törölje a jelölést.

Színbontás és dokumentum beállításainak ellenőrzése

A Nyomtatás párbeszédpanel Összefoglaló területén a színkezelési adatok (nyomtatási jelek méretei, dokumentum kifutói) összegzése látható. A szakaszban az is megtekinthető, hogy a túltöltés engedélyezve van-e.

Mielőtt a dokumentumot nyomtatja vagy átadja a szolgáltatónak, minőség-ellenőrzést is végezhet.

Színkivonatok ellenőrzése

Ha ellenőrizni szeretné, hogy a színek megfelelő színbontással fognak-e megjelenni nyomtatáskor, hozzon létre próbanyomatot, ha pedig meg szeretné tekinteni, hogy a dokumentum színei hogyan fognak megjelenni egy adott kimeneti eszközön, képernyőn megjelenő ellenőrző mintát hozzon létre.

Megjegyzés:

Bár a próbanyomat nem egyezik meg pontosan a végső kimenettel, a minőségét javíthatja a dokumentum létrehozásához használt eszközök (például szkennerek, monitorok és nyomtatók) kalibrálásával. Az eszközök megfelelő kalibrálásával a színkezelő rendszer pontos és következetes színeket biztosít.

A próbanyomat azt mutatja meg, hogy a végső színbontás hogyan fog megjelenni, valamint segítséget nyújt a szolgáltatónak annak ellenőrzéséhez, hogy a kimenet megfelelő. A próbanyomatot PostScript nyomtatón készítse, mert a nem PostScript nyomtatón készített színbontások nem megbízhatók.

Megjegyzés:

A fájl megfelelő nyomtatásának biztosításához a színbontásokat PostScript fájlként mentse, Acrobat Distiller segítségével konvertálja Acrobat 8 PDF fájllá, majd a PDF fájlt Acrobat programban tekintse meg. Ha a PDF dokumentumot Acrobat programban tekinti meg, kiváló minőségű, részletgazdag PostScript kimenetet jeleníthet meg a képernyőn.

In-RIP színbontások készítése

In-RIP színbontás létrehozásához a következő szoftverekre és hardverekre van szükség:

  • Az in-RIP színbontást támogató PPD fájl

  • Olyan PostScript 3. szintű kimeneti eszköz vagy PostScript 2. szintű eszköz, amelynek raszteres képfeldolgozója támogatja az in-RIP színbontást Ha a dokumentum Photoshop 5.0 vagy újabb programból származó duplexeket tartalmaz, az in-RIP színbontások létrehozásához PostScript 3. szintű eszköz szükséges.

Megjegyzés:

A rendelkezésre álló nyomdai előkészítő szoftvertől függően egyes műveleteket (például túltöltés, kilövés, színbontás és OPI-helyettesítés) a szolgáltató is végrehajthat a kimeneti eszköz raszteres képfeldolgozójában. Éppen ezért a szolgáltatók gyakran a színrebontott PostScript fájl helyett az in-RIP színbontásra optimalizált dokumentumot kompozit PostScript fájlként kérik.

Színbontások nyomtatása és mentése

  1. A Nyomtatás párbeszédpanel tetején, a Nyomtatási készlet menüből válasszon egy készletet, ha van megfelelő színbontási beállítással rendelkező.
  2. Tegye a következők egyikét:
    • Ha kimeneti eszközre szeretne nyomtatni, válassza ki az eszközt a Nyomtató menüből.

    • Ha fájlba szeretne nyomtatni, válassza a Nyomtató menü PostScript® fájl elemét. Ezután válasszon a kimeneti eszközt támogató PPD fájlt.

  3. Kattintson az Általános elemre, és adja meg az oldalakat, amelyek színbontását el szeretné végezni.
  4. Kattintson a Kimenet elemre, és tegye az alábbiak egyikét:
    • Ha kimeneti eszközre szeretne nyomtatni, a színbontások InDesign programban való létrehozásához válassza a Színbontások elemet.

    • Ha fájlba szeretne nyomtatni, válassza a Színbontások vagy az In-RIP színbontások elemet a színbontási beállítások kompozit PostScript fájlba való mentéséhez raszteres képfeldolgozóban való feldolgozás céljából.

    Megjegyzés:

    Az Adobe In‑RIP túltöltés használatához in-RIP színbontásokkal, nem pedig gazdagépalapú színbontást kell használnia. Ellenkező esetben a túltöltési szolgáltatás nem rendelkezik hozzáféréssel egyszerre az összes színhez, és a túltöltés nem hajtható végre.

  5. Kattintson a Grafikák elemre, és tegye az alábbiak egyikét:
    • Az Adatok küldése listában válassza a Teljes elemet.

    • A Letöltés csoportban válassza a Teljes vagy a Részhalmaz elemet, ha a betűtípusokat nem később szeretné beszúrni (például a raszteres képfeldolgozóban vagy az utófeldolgozási alkalmazásban).

    • A PostScript® listában válassza ki a kimeneti eszköz PostScript szintjét: 2. szint vagy 3. szint.

  6. Kattintson a Speciális elemre, és tegye az alábbiak egyikét:
    • Ha a kimenet létrehozásakor az elhelyezett EPS fájlokba beágyazott kis felbontású grafikákat a nagy felbontású verzióval szeretné helyettesíteni, ellenőrizze, hogy az EPS fájl InDesign dokumentumba helyezésekor kiválasztotta a „Beágyazott OPI-képek hivatkozásainak olvasása” beállítást, majd a Nyomtatás párbeszédpanel Speciális területén jelölje be az OPI képhelyettesítés jelölőnégyzetet.

    • Ha a különböző importált grafikatípusokat ki szeretné hagyni az OPI-kiszolgáló későbbi helyettesítésénél, jelölje be Az OPI kihagyása beállításhoz tartozó jelölőnégyzetek egyikét.

    • Az Átlátszóságsimítási készlet listában válassza a [Nagy felbontású] elemet, vagy egy egyéni, nagy felbontású beállításokat tartalmazó elemet.

  7. Válassza ki a további nyomtatási beállításokat.
  8. Tegye a következők egyikét:
    • Ha kimeneti eszközre szeretne nyomtatni, kattintson a Nyomtatás gombra.

    • Ha fájlba szeretne nyomtatni, kattintson a mentés gombra, amivel elfogadja az alapértelmezett fájlnevet, vagy adjon meg másikat. Kattintson ismét a mentés gombra.

Megjegyzés:

Az InDesign dokumentum színbontásainak létrehozását követően a Nyomtatás párbeszédpanelen megadott beállításokat a program a színre bontott fájllal menti. A fájl tartalmazni fogja a színbontási beállításokat, a PPD-adatokat, valamint a Nyomtatás párbeszédpanelen megadott színkonverziókat.

Adobe logó

Bejelentkezés a fiókba