Felhasználói útmutató Mégse

Összetett görbék és alakzatok

  1. InDesign felhasználói útmutató
  2. Ismerje meg az InDesign programot
    1. Bevezetés az InDesign használatába
      1. Újdonságok az InDesign alkalmazásban
      2. Rendszerkövetelmények
      3. Gyakori kérdések
      4. A Creative Cloud Libraries használata
    2. Munkaterület
      1. A munkaterület alapjai
      2. Eszköztár
      3. Beállítások megadása
      4. Érintés munkaterület
      5. Alapértelmezett billentyűparancsok
      6. Dokumentum helyreállítása és visszavonása
      7. Capture bővítmény
  3. Dokumentumok létrehozása és elrendezése
    1. Dokumentumok és oldalak
      1. Dokumentumok létrehozása
      2. Munkavégzés a szülőoldalakkal
      3. Dokumentumoldalak szerkesztése
      4. Oldal méretének, margóinak és kifutóinak beállítása
      5. Fájlok és sablonok használata
      6. Könyvfájlok létrehozása
      7. Egyszerű oldalszámozás elhelyezése
      8. Oldalak, fejezetek és szakaszok számozása
      9. QuarkXPress- és PageMaker-dokumentumok konvertálása
      10. Tartalom megosztása
      11. Kezelt fájlokkal kapcsolatos alapvető munkafolyamatok ismertetése
      12. A dokumentumok mentése
    2. Rácsok
      1. Rácsok
      2. Rácsok formázása
    3. Elrendezési segédeszközök
      1. Vonalzók
  4. Tartalom hozzáadása
    1. Szöveg
      1. Szöveg hozzáadása keretekhez
      2. Szöveg összefűzése
      3. Arab és héber funkciók az InDesign programban
      4. Görbére írt szöveg létrehozása
      5. Felsorolás és számozás
      6. Szimbólumok és különleges karakterek
      7. Szövegtördelés
      8. Szövegváltozók
      9. QR-kód generálása
      10. Szövegszerkesztés
      11. Szöveg igazítása
      12. Szöveg körbefolyatása objektumok körül
      13. Rögzített objektumok
      14. Hivatkozott tartalom
      15. Bekezdésformázás
      16. Karakterek formázása
      17. Keresés/csere
      18. Helyesírás-ellenőrzés és nyelvi szótárak
    2. Tipográfia
      1. Betűtípusok használata az InDesign programban
      2. Alávágás és betűköz
    3. Szöveg formázása
      1. Szöveg formázása
      2. Tabulátorok és behúzások
    4. Szöveg áttekintése
      1. Változtatások nyomon követése és áttekintése
      2. Szerkesztői megjegyzések hozzáadása az InDesign programban
      3. PDF megjegyzéseinek importálása
    5. Hivatkozások hozzáadása
      1. Tartalomjegyzék létrehozása
      2. Lábjegyzetek
      3. Tárgymutató készítése
      4. Végjegyzetek
      5. Feliratok
    6. Stílusok
      1. Bekezdés- és karakterstílusok
      2. Objektumstílusok
      3. Iniciálék és egymásba ágyazott stílusok
      4. Munka a stílusokkal
      5. Sortávolság
    7. Táblázatok
      1. Táblázatok formázása
      2. Táblázatok létrehozása
      3. Táblázat- és cellastílusok
      4. Táblázatok kijelölése és szerkesztése
      5. Táblázat körvonalai és kitöltései
    8. Interaktivitás
      1. Hivatkozás
      2. Dinamikus PDF dokumentumok
      3. Könyvjelzők
      4. Gombok
      5. Űrlapok
      6. Animáció
      7. Kereszthivatkozások
      8. PDF-ek strukturálása
      9. Oldalváltások
      10. Mozgóképek és hangok
      11. Űrlapok
    9. Grafikák
      1. Görbék és alakzatok ismertetése
      2. Rajzolás a Ceruza eszközzel
      3. Rajzolás a Toll eszközzel
      4. Vonalak (körvonalak) beállításainak alkalmazása 
      5. Összetett görbék és alakzatok
      6. Görbék szerkesztése
      7. Vágógörbék
      8. Sarkok megjelenésének módosítása
      9. Objektumok igazítása és elosztása
      10. Csatolt vagy beágyazott grafikák
      11. Az AEM Assets kellékek átvitele
    10. Szín és átlátszóság
      1. Szín alkalmazása
      2. Importált grafikák színeinek használata
      3. Munka a színtárakkal
      4. Festékek keverése
      5. Színárnyalatok
      6. Direkt színek és műveleti színek ismertetése
      7. Színek keverése
      8. Színátmenetek
      9. Átlátszó grafika simítása
      10. Átlátszósági hatások hozzáadása
  5. Megosztás
    1. Megosztás és együttműködés        
    2. Megosztás véleményezésre
    3. Egy megosztott InDesign-dokumentum véleményezése
    4. Visszajelzés-kezelés 
  6. Közzététel
    1. Exportálás és közzététel
      1. Online közzététel
      2. Tartalom EPUB-exportálása
      3. Adobe PDF-beállítások
      4. Tartalom HTML-exportálása
      5. Exportálás Adobe PDF formátumba
      6. Exportálás JPEG formátumba
      7. HTML-exportálás
      8. A DPS és az AEM Mobile áttekintése
    2. Nyomtatás
      1. Füzet nyomtatása
      2. Nyomtatási jelek és kifutók
      3. Dokumentumok nyomtatása
      4. A festékek, a színbontás és a rácssűrűség
      5. Felülnyomás
      6. PostScript- és EPS-fájlok létrehozása
      7. Fájlok átadás előtti előzetes vizsgálata
      8. Bélyegképek és túlméretes dokumentumok nyomtatása
      9. PDF-ek előkészítése szolgáltatók számára
      10. Színbontások nyomtatásának előkészítése
  7. Az InDesign bővítése
    1. Automatizálás
      1. Adategyesítés
      2. Bővítmények
      3. A Capture bővítmény az InDesign alkalmazásban
      4. Parancsfájlkezelés

Összetett görbék ismertetése

Több görbe egyesítésével egyetlen objektumot, úgynevezett összetett görbét hozhat létre. Összetett görbéket akkor célszerű létrehozni, ha a következő műveletek valamelyikére van szükség:

  • Áttetsző lyukak hozzáadása görbéhez.

  • Az áttetsző lyukak megőrzése bizonyos karaktereken – például o vagy e – belül, amikor a karaktereket szerkeszthető betűalakokká szeretné konvertálni a Körvonal létrehozása paranccsal. A Körvonal létrehozása parancs használata minden esetben összetett görbék létrehozását eredményezi.

  • Színátmenet alkalmazása vagy több görbére kiterjedő tartalom felvétele. Noha a Színátmenet eszközzel is alkalmazhat több objektumra kiterjedő színátmenetet, általában célszerűbb összetett görbére alkalmazni a színátmenetet, mivel így később bármelyik részgörbe kijelölésével szerkesztheti a teljes színátmenetet. A Színátmenet eszköz használata esetén a későbbi szerkesztési műveletekhez az összes korábban kijelölt görbét ki kell jelölni.

Gyakorlati tanácsok az összetett görbék szerkesztéséhez

Az összetett görbék szerkesztésekor fordítson figyelmet az alábbiakra:

  • A görbék jellemzőinek (például körvonal vagy kitöltés) változásai mindig maguk után vonják az összetett görbe összes részgörbéjének változását is – ez attól függetlenül így van, hogy melyik kijelölőeszközt használja, illetve hány részgörbét jelöl ki. Az egyesített görbék egyedi körvonal- és kitöltésjellemzőinek megőrzéséhez inkább foglalja csoportba a görbéket.

  • Az összetett görbéken belül minden olyan hatást – például színátmenetet vagy beillesztett képet –, amely a határolókerethez van igazítva, valójában a teljes összetett alakzathoz (vagyis az összes részgörbét magába foglaló görbéhez) igazítva helyez el a program.

  • Ha létrehoz egy összetett görbét, majd módosítja a tulajdonságait, és a Feloldás paranccsal feloldja, a felszabadított görbék az összetett görbe tulajdonságait öröklik, és nem nyerik vissza az eredeti tulajdonságaikat.

  • Ha a dokumentum sok simított ponttal rendelkező összetett görbéket tartalmaz, egyes kimeneti eszközökön hibásan történhet a nyomtatás. Ilyen esetben egyszerűsítse vagy távolítsa el az összetett görbéket, illetve konvertálja azokat bittérképes képekké az Adobe Photoshop vagy egy ahhoz hasonló program segítségével.

  • Ha kitöltést alkalmaz egy összetett görbére, előfordulhat, hogy a lyukak nem a várt helyen jelennek meg. Egyszerűbb görbék – például egy téglalap – esetén egyszerűen kivehető a belső rész – vagyis a kitölthető terület –, hiszen az a belső görbén belüli terület. Az összetett görbék esetén azonban az InDesign alkalmazásnak meg kell határoznia, hogy az egymást metsző részgörbék által határolt területek belsők-e (kitöltött területek) vagy külsők (lyukak). Az egyes részgörbék iránya – vagyis a pontjaik létrehozásának sorrendje – határozza meg, hogy az általuk határolt területek belsők vagy külsők-e. Ha ki van töltve egy lyukasnak szánt görbe, vagy lyukas egy kitöltöttnek szánt görbe, a Görbeműveletek panelen található Görbe megfordítása gombra való kattintással fordíthatja meg az adott részgörbe irányát.

Két azonos (bal oldalt), illetve ellentétes (jobb oldalt) irányú részgörbét tartalmazó összetett görbe

Összetett görbe létrehozása

Összetett görbét legalább két nyitott vagy zárt görbéből hozhat létre. Összetett görbe létrehozásakor az eredetileg kijelölt összes görbe az új összetett görbe részgörbéjévé válik. A kijelölt görbék a halmozási sorrend leghátsó görbéjének körvonal- és kitöltési beállításait öröklik.

Megjegyzés:

Ha a kijelölt objektumok között található olyan, amely tartalommal – például szöveggel vagy importált képekkel – rendelkezik, az összetett görbe jellemzőit és tartalmát a leghátsó objektum jellemzőinek és tartalmának megfelelően állítja be a program. A hátrébb található, tartalom nélküli objektumok nincsenek hatással az összetett görbére.

Az összetett görbék bármely része módosítható oly módon, hogy a Közvetlen kijelölési eszközzel kijelöli az egyik részgörbe valamelyik szerkesztőpontját.

  1. A Kijelölési eszközzel  kijelölheti az összes olyan görbét, amelyet az összetett görbébe kíván foglalni.
  2. Ehhez válassza az Objektum > Görbék > Összetett görbe létrehozása parancsot. Azokon a helyeken, ahol a kijelölt görbék átfedésben vannak, lyukak jelennek meg.
Megjegyzés:

A részgörbék által létrehozott lyukak kitölthetők, illetve a részgörbék lyukakká változtathatók. Ehhez a Közvetlen kijelölési eszközzel jelölje ki a módosítani kívánt részgörbe valamelyik pontját. Majd válassza az Objektum menü Görbék elemének Görbe megfordítása parancsát, vagy kattintson a Görbeműveletek panelen található Görbe megfordítása gombra.

Összetett görbén belüli lyukak kitöltéssé alakítása

Az egyes részgörbék iránya – vagyis a pontjaik létrehozásának sorrendje – határozza meg, hogy az általuk határolt területek belsők-e (kitöltött területek) vagy külsők (üres területek). Ha az összetett görbén belül nem a várt helyen jelennek meg egyes lyukak, megfordíthatja az érintett részgörbéket.

Két, különálló zárt görbe (bal oldalt) és két, összetett görbéhez tartozó részgörbe (jobb oldalt); az összetett görbe középső köre lyukként jelenik meg

  1. A Közvetlen kijelölés eszközzel jelölje ki az összetett görbe egy részét a megfordításhoz (vagy azon a részen egy pontot). Ne jelölje ki a teljes összetett görbét.
  2. Tegye a következők egyikét:
    • Válassza az Objektum > Görbék > Görbe megfordítása parancsot.

    • Kattintson a Görbeműveletek panelen található Görbe megfordítása gombra.

Összetett görbe felbontása

Az összetett görbéket feloldással részekre bonthatja, melynek eredményeként az egyes részgörbék független görbékké válnak.

  1. A Kijelölés eszközzel jelöljön ki egy összetett görbét.
  2. Ehhez válassza az Objektum > Görbék > Összetett görbe feloldása parancsot.
Megjegyzés:

A Feloldás parancs nem használható, ha a kijelölt összetett görbe keretben található, illetve ha a görbe szöveget tartalmaz.

Lyukak módosítása összetett görbén belül

A részgörbék által határolt lyukakat eltávolíthatja vagy kitöltheti a görbék irányának megfordításával.

  1. A Közvetlen kijelölés eszközzel  jelöljön ki egy pontot azon a mellékgörbén, amit meg akar fordítani. Ne jelölje ki a teljes összetett görbét.
  2. Válassza az Objektum menü Görbék elemének Görbe megfordítása parancsát, vagy kattintson a Görbeműveletek panel Görbe megfordítása gombjára.

Összetett alakzatok létrehozása

Összetett alakzatokat a Görbeműveletek panelen hozhat létre (Ablak > Objektum és elrendezés > Görbeműveletek). Az összetett alakzatokat alkothatják egyszerű vagy összetett görbék, szövegkeretek, szövegkörvonalak és egyéb alakzatok. Az összetett alakzat megjelenési módja attól függ, hogy melyik gombot választja a Görbeműveletek panelen.

Görbeműveletek panel

A. Eredeti objektumok B. Hozzáad C. Kivonás D. Metszés E. Átfedés kihagyása F. Háttér kivonása 

Hozzáad

Az összes objektum körvonalának követésével egyetlen alakzatot hoz létre.

Kivonás

Az elöl lévő objektumok „lyukat ütnek” a leghátul lévő objektumba.

Metszés

Az átfedésben lévő területekből hoz létre alakzatot.

Átfedés kihagyása

Az átfedésben nem lévő területekből hoz létre alakzatot.

Háttér kivonása

A hátul lévő objektumok „lyukat ütnek” a legelöl lévő objektumba.

Az eredményül kapott alakzat a legtöbb esetben a legelöl lévő objektum jellemzőit örökli (kitöltés, körvonal, áttetszőség, réteg és így tovább). Az alakzatok kivonásakor ugyanakkor törli a program az elöl lévő objektumokat. Emiatt az eredményül kapott alakzat a leghátsó objektum jellemzőit örökli.

Ha egy összetett alakzatba szöveget is foglal, a szövegkeret alakja megváltozik, de a szöveg maga változatlan marad. A szöveg módosításához hozzon létre összetett alakzatot szövegkörvonalak használatával.

Összetett alakzat szövegkeretként használva (balra), illetve szövegkörvonalból létrehozva (jobbra)

Összetett alakzat létrehozása

Az összetett alakzatokat kezelheti egyetlen egységként, illetve az azt alkotó görbék feloldásával külön görbékként. Alkalmazhat például színátmenetes kitöltést az alakzat egy részletére, miközben a fennmaradó részeket nem tölti ki.

Színátmenet összetett alakzatra alkalmazva (balra), illetve az összetett alakzat egy részére alkalmazva (jobbra)

  1. A panel megnyitásához válassza az Ablak > Objektum és elrendezés > Görbeműveletek parancsot.
  2. Jelölje ki az összetett alakzatba foglalni kívánt objektumokat.
  3. Kattintson a Görbeműveletek panel Görbeműveletek részében található gombok valamelyikére (pl. a Hozzáadás gombra).

Az Objektum > Görbeműveletek almenüben is választhat a parancsok közül.

Görbék feloldása összetett alakzatban

  1. Jelölje ki az összetett alakzatot. Ehhez válassza az Objektum > Görbék > Összetett görbe feloldása parancsot. A program felbontja az összetett alakzatot az azt alkotó görbékre.
    Megjegyzés:

    Ha ismét csoportba szeretné foglalni az alkotógörbéket az egyedi görbékre alkalmazott módosítások megőrzése mellett, használja az Objektum menü Csoportosítás parancsát az Összetett alakzatok > Létrehozás parancs helyett.

Görbék létrehozása szöveg körvonalaiból

A Körvonal létrehozása paranccsal a kijelölt szöveg karaktereit összetett görbékké alakíthatja, amelyeket más görbékhez hasonlóan szerkeszthet és kezelhet. A Körvonal létrehozása paranccsal különféle hatásokat hozhat létre nagyméretű betűkhöz, azonban hosszabb szövegtörzshöz vagy kisebb méretű betűtípusokhoz ritkán használatos.

Megjegyzés:

Ha csupán színes körvonalakat, illetve színátmenetes kitöltést vagy körvonalakat szeretne alkalmazni a szövegkarakterekre, nem szükséges a szöveget körvonalakká alakítani. Az eszköztár, illetve a Színtár, a Szín vagy a Színátmenet panel használatával közvetlenül a kijelölt karakterek körvonalaira vagy kitöltéseire alkalmazhat színeket vagy színátmeneteket.

A Körvonal létrehozása parancs a tényleges Type 1, TrueType vagy OpenType formátumú fájlokból olvassa be a körvonaladatokat. A körvonalak létrehozásakor a program az aktuális helyükön konvertálja a karaktereket, megőrizve az összes grafikus formázást, például a körvonalakat és a kitöltéseket.

Megjegyzés:

Egyes betűtípus-készítők nem bocsátják rendelkezésre a körvonalak létrehozásához szükséges adatokat. Ha egy ilyen, védett betűtípus esetén a Szöveg menü Körvonal létrehozása parancsára kattint, a program üzenetben jelzi, hogy a betűtípus nem konvertálható.

Ha a szöveget körvonallá alakítja, elvesznek belőle a megjelenítési utasítások – ezek olyan, a körvonal-betűtípusokba épített adatok, amelyek a betűk alakjának módosítását írják elő abból a célból, hogy azokat optimálisan jelenítse meg vagy nyomtassa a rendszer kisebb méretben. Ennek következtében a körvonallá konvertált szöveg nem minden esetben jelenik meg az eredetivel azonos minőségben kisebb méret vagy felbontás használatakor.

A szöveg körvonallá alakítását követően a következőkre van lehetősége:

  • A betűalakzatokat az egyes szerkesztőpontoknál fogva húzhatja a Közvetlen kijelölési eszközzel .

  • A körvonalak másolása után a képnek a Szerkesztés > Beillesztés alakzatba paranccsal való konvertált körvonalakba illesztésével maszkkal láthatja el a képet.

  • A konvertált körvonalakat szövegkeretként használva szöveget írhat vagy helyezhet azokba.

  • A betűalakzatok körvonaljellemzőit is módosíthatja.

  • A szövegkörvonalakkal összetett alakzatokat hozhat létre.

Műveletek szövegkörvonalakkal

A. Betűtípus-karakter a szövegkörvonallá alakítást megelőzően B. Szövegkörvonalba illesztett kép C. Szövegkeretként használt szövegkörvonal 

Mivel a konvertált szövegkörvonalakat összetett görbékké alakítja a program, a konvertált körvonalak egyes részgörbéit a Közvetlen kijelölési eszközzel szerkesztheti. A karakterkörvonalakat emellett független görbékre is bonthatja az összetett görbéből való felszabadításukkal.

Szövegkörvonal görbékké alakítása

A betűtípusok körvonalakká alakításával alapértelmezés szerint eltávolítja az eredeti szöveget. Ha azonban kívánja, a körvonalakat az eredeti szöveg másolata fölött is megjelenítheti, így a szöveg egyetlen része sem veszik el.

Ha betűtípus-karaktereket jelöl ki egy szövegkeretben, majd körvonallá alakítja azokat, az eredményül kapott körvonalak rögzített (szövegközi) objektumok lesznek, amelyek a szöveggel együtt folyathatók más objektumok körül. Mivel a konvertált szöveg már nem TrueType formátumú, a karakterek nem emelhetők ki és szerkeszthetők a Szöveg eszközzel. Ezenfelül a tipográfiai vezérlők is érvényüket vesztik. Ellenőrizze a körvonallá alakított szöveg tipográfiai beállításainak helyességét, és minden esetben készítsen másolatot az eredeti szövegről.

  1. A Kijelölési eszközzel  jelöljön ki egy szövegkeretet, illetve a Szöveg eszközzel egy vagy több karaktert.
  2. Ezután kattintson a Szöveg menü Körvonal létrehozása parancsára.

Szövegkörvonal másolatának görbékké alakítása

  1. A Kijelölési eszközzel  jelöljön ki egy szövegkeretet, illetve a Szöveg eszközzel egy vagy több karaktert.
  2. Az Alt (Windows) vagy Option (Mac OS) billentyűt lenyomva tartva kattintson a Szöveg menü Körvonal létrehozása parancsára. A program közvetlenül az eredeti szöveg fölött hozza létre a másolatot, amelyet szükség esetén a Kijelölési eszközzel húzhat más helyre.

Ehhez hasonlók

Adobe logó

Bejelentkezés a fiókba