Színes dokumentumok nyomtatásának javítása Photoshopban

Ez a dokumentum alapszintű útmutatással szolgál azoknak, akik:

• Akár Photoshopban, akár digitális kamerával vagy szkennerrel létrehozott RGB-képekkel dolgoznak,
• Képeiket tintasugaras nyomtatón szeretnék kinyomtatni.

Ez a dokumentum nem ad választ azoknak, akik:

• Mérhető színpontosságot szeretnének,
• Csak a weben szeretnék posztolni a képeiket, 
• Online szolgáltatáson keresztül szeretnék kinyomtatni a képeiket, 
• Nyomdagéppel való nyomtatáshoz készítik elő a képeket,
• CMYK színmódban dolgoznak a képekkel.

Mi az a színkezelés?

Színkezelés alatt azt a technológiát, illetve azokat a folyamatokat értjük, amelyek biztosítják, hogy a színek minél közelebb álljanak ahhoz, amit a felhasználó szeretne, több készülékre kiterjedően. Egyetlen kijelző vagy nyomtató sem képes visszaadni azt a fényerő- és színtartományt, amelyre az emberi szem képes, és nincs két eszköz (ide értve a különböző nyomtatópapírokat is), amely pontosan ugyanazt a fényerő- és színtartományt jeleníti meg.

Sőt mi több, az azonos típusú készülékek is másképpen reagálnak: ha kihúz egy bizonyos típusú monitort, és csatlakoztat egy másikat, anélkül, hogy a szoftverbeállításokat módosítaná, a képek másképp jelennek majd meg az új képernyőn. Ha papírt cserél a nyomtatóban, anélkül, hogy bármilyen szoftverbeállítást módosítana, a képek másképp jelennek majd meg az új papíron.

A színkezelés választ ad ezekre a kérdésekre. Minimális berendezéssel és kis időráfordítással, néhány egyszerű lépésben egész jó eredményeket érhet el. Ha extrém, illetve mérhető pontosságú eredményeket kell elérnie, összetettebb eljárásokra és berendezésre van szükség. Ez a dokumentum kifejezetten a skála egyszerűbb végére fókuszál. A színkezelés a fizikailag lehetséges legközelebbi eredményt biztosítja, de a képernyő és a kinyomtatott kép között mindig is lesz különbség (lásd alább). Ami a legfontosabb, a színkezelés ezt a különbséget állandóvá és előreláthatóvá teszi. Nem fordul elő, hogy a kinyomtatott kép néha zöld, néha rózsaszín, vagy meglepően világos vagy sötét.

Mit értünk színprofilok alatt?

A színkezelés a színprofilok használatán alapul. Céljaink elérésére kétféle színprofilt használunk:

A PhotoRGB-színteret azok használják, akik garantáltan szeretnének megőrizni minden lehetséges színinformációt a rögzített képen. Ez tipikusan egy olyan funkció, amelyet „valószínűleg csak akkor akarsz használni, ha tudod, hogy mire használd”, és jobban megfelel a csúcskategóriás nyomtatókhoz. A legfontosabb tudnivaló a ProPhotoRGB munkaterületként való használatával kapcsolatban az, hogy tanácsos 16 bites módban dolgozni, ha szeretné elkerülni, hogy a javított színekért a sávozás (a színek közötti látható lépcső) kockázatának növekedésével fizessen. A ProPhotoRGB még az AdobeRGB opciónál is sokkal több színt tud megjeleníteni, többek között egy viszonylag kis színszeletet, amelynek kinyomtatására a professzionális tintasugaras nyomtatók képesek, de amelyeket az AdobeRGB nem tud megjeleníteni. Emellett hatalmas mennyiségű olyan színt is tartalmaz, amelyet a digitális kamerák rögzíteni tudnak, de semmilyen kimeneti eszközön vagy nyomtatón nem jeleníthetők meg, sőt még olyan további színeket is, amelyeket az emberi szem érzékel, de amelyek semmilyen bemeneti eszközzel nem rögzíthetők, és semmilyen kimeneti eszközön nem jeleníthetők meg. Mit ér tehát ez a sok szín, ha nem lehet őket megjeleníteni vagy kinyomtatni? Először is biztos lehet benne, hogy semmilyen, a kamera által rögzíthető információt nem dobott ki, amíg ez feltétlenül szükségessé nem válik (a fájlok megjelenítésekor vagy nyomtatásakor). Elvégezhet például egy nagy árnyalat- / telítettségmódosítást, amellyel a korábban nem megjeleníthető és nem kinyomtatható lilásvörös színtartomány mélykék tartományra módosul, amely már megjeleníthető. Vagy esetleg végrehajthat egy olyan szerkesztési lépéssorozatot, amellyel ideiglenesen extrém, nem kinyomtatható színeket hoz létre, majd ezeket később visszaállítja egy nyomtatható tartományra (például az egész képre kiterjedően megnöveli a színtelítettséget, majd bizonyos területeken visszavesz ebből). A rengeteg extra színnek köszönhetően ezt anélkül teheti meg, hogy tönkretenné a színkülönbségeket a képen. Ám a ProPhotoRGB használata áldozattal jár: a sávozás elkerülése érdekében 16 bites módban kell dolgoznia, ami megduplázza a fájl méretét, a memóriaszükségletet és a műveleti időket. A legtöbb Photoshop-művelet elérhető 16 bites módban, de sok kreatív szűrési művelet nem.

Az AdobeRGB több színt képes megjeleníteni, mint az sRGB: konkrétan több telített színt, mint amit a tintasugaras nyomtatók képesek kinyomtatni. Ez a profil leginkább a középkategóriás nyomtatók számára megfelelő. Ha tehát egy tintasugaras nyomtatón szeretné kinyomtatni a képeit, fontolja meg az AdobeRGB használatát. Ehhez állítsa a digitális kamerát vagy szkennerszoftvert AdobeRGB fájlkimenetre, állítsa be Adobe Camera Raw kimeneti beállításait AdobeRGB-fájlra, vagy ha új dokumentumokat hoz létre Photoshopban, az Új dokumentum párbeszédablak speciális részén, a Színprofil felugró ablakban válassza az AdobeRGB opciót.

Az sRGB kevesebb szín megjelenítésére képes, mint az AdobeRGB, és a tintasugaras nyomtatók ezek közül sokat ki tudnak nyomtatni. Ez a profil leginkább az AiO-nyomtatók számára felel meg (amelyek szkennert és/vagy faxot is tartalmaznak). Ha tehát az sRGB opciót választja, soha nem jelennek meg azok a telítettebb színek, amelyeket a digitális kamera vagy a szkenner rögzíteni tud, és a nyomtató ki tud nyomtatni. Ám az sRGB a színek nagy részét tartalmazza a képek túlnyomó többsége esetében. A legtöbb, internethez csatlakoztatott képernyő semmiféle színkezelést nem alkalmaz, de elérhetők olyan eszközprofilok, amelyek közel vannak az sRGB-hez, és számos online nyomtatási szolgáltatás megköveteli, hogy az általuk kinyomtatott fájlok sRGB munkaprofillal rendelkezzenek. Ez azt jelenti, hogy a fájlok csak akkor posztolhatók az interneten vagy küldhetők egy ilyen online szolgáltatásnak, ha sRGB munkaterületet használ, vagy közzététel vagy küldés előtt sRGB-re konvertálja a fájlt. Egy dokumentum sRGB-re való konvertálásához válassza a Szerkesztés > Konvertálás profilra opciót, és válassza az sRGB értéket a Célterület beállításhoz (a többi beállítást ne módosítsa), vagy jelölje be a Konvertálás sRGB-re négyzetet a Mentés webre párbeszédablakban, amikor JPEG-fájlt ment el a webre.

Tippek a jobb színminőségű dokumentumok érdekében:

Íme, néhány alapvető színkezelési tipp (amelyből a két első a legfontosabb):

A szerkesztéshez használt képernyőt állítsa megfelelő, állandó megvilágítási környezetbe.

• Ideális az alacsony megvilágítás, amely nem sokat változik a nap során, és nem tartalmaz a képernyőre közvetlenül rávetülő fényforrásokat (a kikapcsolt képernyőn ne legyen látható fényvisszaverődés vagy fényes tárgy). Ezzel szemben a lehető legrosszabb beállítás, ha reggel a nap a képernyőre, délután pedig az arcára vetül.

Félévente állítsa be a képernyő profilját és kalibrálja azt.

• Még a legolcsóbb (150 USD alatti), modern monitorkalibrálók is pontosabb és stabilabb eredményt biztosítanak, mint a macOS és a Windows operációs rendszerbe épített szoftverkalibrációs funkciók. Viszont még ezek is jobb eredményt biztosítanak, mint ha egyáltalán nem kalibrálná a monitort.

Bármelyik megoldást is választja, az eredmény az adott beállításokkal rendelkező monitorprofil lesz. Következő indításkor a Photoshop az újonnan létrehozott profilt használja. A profil létrehozása után ne módosítsa a beállításokat a képernyőn - különösen ne módosítsa a fényerőt, kontrasztot vagy színbeállításokat. Ha megváltoztatja a beállításokat vagy jelentős mértékben változtatja a megvilágítási környezetet, végezze el újra a profillétrehozási folyamatot

A laptopok beépített képernyője nem ideális a kinyomtatott dokumentumok megfelelő színének visszaadására.

• A jó színkezeléshez egy olyan képernyő szükséges, amelyen profilt hoztak létre; a beállításoknak pedig meg kell egyezniük a profil létrehozásakor megadottakkal. A laptopképernyők általában egyenetlenebbek (a képernyő különböző részein eltérő a fényerő és a szín), mint a jó minőségű asztali képernyők, a fényerő pedig nagyon magasra van állítva, és/vagy automatikusan változik a környező fényviszonyok függvényében. Ez nagyszerű, ha erős fényben vagy egy kávézóban szeretne böngészni a neten, de a kinyomtatott képek mindig túl sötétek lesznek, vagy ami még rosszabb, néha megfelelőek, néha egy kicsit túl sötétek, néha pedig nagyon sötétek
• Az utóbbi néhány évben azonban a laptopképernyők is nagyon sokat fejlődtek. Ha a kinyomtatandó képeket laptopképernyőn kívánja szerkeszteni, és a kalibrációs eszköz vagy a beépített szoftver nem segít egy adott fényerő-szint beállításában, próbálkozzon a maximális fényerő egyharmada és fele közötti beállítással.Amikor képet szerkeszt, mindig állítsa a képernyőt erre a beállításra, különben bosszankodni fog a gyenge vagy kiszámíthatatlan eredmények miatt.
  

Ne használjon olcsó papírt tintasugaras nyomtatóban

• A megfelelő papír hatalmas különbséget jelent. A tintasugaras nyomtatóval nagyon gyenge minőségű lesz a nyomtatás, ha „sima” vagy általános „tintasugaras fotó” papírt használ. A nyomtató gyártója vagy speciális papírgyártó által, kifejezetten fényképészeti és művészeti kiadványokhoz gyártott papírt használjon. A fényképészeti és művészeti papír sima matt, texturált matt, félig fényes, teljes fényű, fényes, fémes és egyéb felülettel kapható. A papírok nagyban különböznek színtartományukban és fényerőtartományukban, valamint a különféle felületek óriási hatást gyakorolnak a nyomtatás minőségére és megjelenésére a különféle megtekintési körülmények között. A legáltalánosabb választás a fényes felület (ilyen felületűek azok a képek, amelyeket az 1 órás fotóelőhívás esetén kap), és a matt (nem fényes) felület (ilyen felületű képeket leggyakrabban a múzeumok falain láthat) között van. A kisméretű (4X6) nyomatok esetén az észszerű alapértelmezett választás a nyomtató gyártójának „prémium” fényes papírja. Nagyobb, különösen a megjelenítésre szánt nyomatok esetén érdemes különféle papírtípusokat kipróbálni, hogy megtapasztalja, melyiket szereti. Miután a felhasználók kitapasztalták, a legtöbben néhány (1-3) papírfajtánál kötnek ki, amelyeket munkájukhoz használnak.

Feltétlenül rendelkezzen profillal a használni kívánt nyomtató és papír kombinációjához
(akkor hozza lére, amikor először használja az új típusú nyomtatópapírt)

• A ma kapható tintasugaras nyomtatók többségét – különösen azokat, amelyeket képalkotásra, és nem üzleti célra terveztek – a gyártó megfelelő profilokkal látja el a különböző papírtípusokhoz, és ezeket a profilokat a nyomtatószoftverrel együtt telepíti. Ha egy új típusú papírt használ, vagy olyan papírt, amelyet nem a nyomtató gyártója gyártott, be kell szereznie egy profilt a nyomtató gyártójának weboldaláról vagy más forrásból.

Ne használja a tintasugaras nyomtatót olcsó tintával

• A tintasugaras nyomtatóba való tinta drága, ám a kis volumenű, de magas nyomtatási minőségre nincs olcsóbb alternatíva, mint a nyomtató gyártója által gyártott tinta. Az olcsó cseretintát tartsa meg a szöveges dokumentumok és ábrákat tartalmazó táblázatok nyomtatásához. A színpontosság és -állandóság érdekében használja a nyomtató gyártójának tintáját vagy speciálisan képalkotásra kifejlesztett tintát, pl. a Lyson által gyártottat (a speciális tintához egyedi profilokra van szükség - a nyomtatóprofil a nyomtató, tinta és papír konkrét kombinációjának függvénye). Az olcsó, sajátmárkás tinták használata esetén megnő a gyenge vagy megbízhatatlan színminőség kockázata, és jelentősen csökken a nyomat élettartama.

Alakítson ki egy megvilágítási környezetet a monitor közelében a nyomatok megtekintéséhez (ezt azt követően tegye meg, hogy kialakította a számítógépes munkakörnyezetét).

• Egy olyan helyre van szüksége a képernyő mellett, ahol a fény megfelelő a kinyomtatott képek megtekintéséhez - legjobb, ha a fényviszonyok hasonlóak ahhoz, ahol majd a képet ténylegesen nézik, és praktikus, ha a hely a képernyő közelében van, hogy egyikről a másikra nézhessen. Ez általában nem esik közvetlen napfénybe (ahol különben is nehezen látná a képernyőt), és vaksötétbe sem (ami megfelelő lehet a képernyőhöz, de a kinyomtatott képekhez nem). Általában nem a legjobb megoldás, ha a kinyomtatott képet közvetlenül a képernyő mellé helyezi, mivel ha megfelelő a fény ahhoz, hogy a képet ebben a helyzetben megtekintse, valószínűleg visszaverődik a fény a képernyőről, ami nem jó. Ideális hely viszont az asztal egyik oldala.

Bármit is tesz, a kinyomtatott és a képernyőn látott kép soha nem fog pontosan megegyezni, mivel:

• A monitor fényt bocsát ki, a kinyomtatott kép pedig visszaveri a fényt.
• A kinyomtatott kép a fényviszonyoktól függően kismértékben változik: másnak tűnik az izzó fényében, közvetett napfényben és fénycsövek fényében.
• A képernyő és a kinyomtatott kép nem tartalmazhatja mindezen színeket, sem ugyanazt a fényerő-tartományt világostól sötétig. Például a monitor nagy valószínűséggel megjelenít olyan mélykék és vöröseslila árnyalatokat, amelyeket a nyomtató nem tud kinyomtatni. A monitor sokkal nagyobb fényerőkülönbség visszaadására képes a feketétől a fehérig, mint a nyomtató. A nyomtató valószínűleg képes azoknak a közepes tónusú és mély-kékeszöld vagy mélyzöld árnyalatoknak a kinyomtatására, amelyeket a képernyő nem tud megjeleníteni. A színkezelő szoftver a dokumentum sok színét képes úgy módosítani, hogy minden készüléken a lehető legjobb eredményt biztosítsa. Nem egyszerűen annyi történik, hogy visszavesz azokból a színekből, amelyek túlságosan telítettek egy adott készüléken való megjelenítéshez, és kicseréli őket a legközelebbi, megjeleníthető színre. Ez eltüntetne minden színrészletet a készülék képességeinek határán. Ehelyett a szoftver finoman eltol néhány színt, hogy összességében megőrizze a megjelenést.

Használjon próbanyomatot („soft proof”), hogy jobb képe legyen arról, hogy néz majd ki a kinyomtatott kép (ezt szükség szerint vagy minden nyomtatás előtt elvégezheti)

• Amennyiben kalibrálta a monitort, a Photoshop a dokumentum lehető legpontosabb képét mutatja a képernyőn. Ha aztán ezt a dokumentumot egy megfelelő profillal nyomtatja ki, az eredmény a dokumentumnak a nyomtató által kinyomtatható, legpontosabb képe lesz. A fent felsorolt tényezők miatt ez az eredmény általában eltérő.
• Beállíthatja, hogy a Photoshop ne a dokumentum képernyőn által megjeleníthető legpontosabb képét mutassa, hanem annak a legpontosabb képét, ahogyan a kinyomtatott dokumentum fest majd, figyelembe véve azokat a színeket, amelyek kinyomtatására a nyomtató nem képes, illetve a nyomtató által reprodukálható, sötéttől világosig terjedő, csökkenő színtónusokat. Ezen különbségek miatt a (próbanyomat) (a nyomtatási színterek szimulációja a képernyőn) mindig fakóbb lesz, mint az eredeti kép. Előfordulhat, hogy ennek az információnak az alapján kompenzációs céllal jónak látja növelni a kontrasztot vagy telítettséget a kép bizonyos területein, bár egyértelmű, hogy ha egy szín azért hiányzik, mert a nyomtató nem képes a kinyomtatására, bármit is módosít a fájlon, az adott szín nem lesz rajta a kinyomtatott képen. Ezt az előnézetet is behatárolja a megvilágítási környezet, illetve az a tény, hogy vannak olyan színek, amelyeket a nyomtató képes kinyomtatni, de a képernyő nem tud megjeleníteni. Ennek ellenére jobban el tudja így képzelni, hogy milyen lesz a kinyomtatott kép, mint ha a normál („a dokumentum lehető legjobb képe”) nézetet használná.

A próbanyomat megjelenítéséhez válassza a Nézet > Próbanyomat beállítása > Egyéni opciót, és állítsa be az alábbiak szerint a párbeszédelemeket:

• Szimulálni kívánt eszköz: Válassza ki azt a nyomtató-papír kombinációhoz tartozó profilt, amelyre a próbanyomatot szeretné megjeleníteni.
• RGB-számok megőrzése: Kijelölés törölve
• Renderelési cél: Aránytartó vagy Relatív színmérték (ezek között általában nem lát majd nagy különbséget, de a kiválasztott beállításnak meg kell egyeznie a nyomtatási párbeszédpanelen a dokumentum kinyomtatásakor választott beállítással)
• Fekete pont kompenzáció: Bejelölve
• Papírszín szimulálása: Bejelölve
• Tintafekete szimulálása: Bejelölve

Ezután kattintson az OK gombra.

Ezzel előkészíti az adott papír-nyomtató kombináció beállításait, és engedélyezi a próbanyomatot. Az adott beállításra vonatkozó próbanyomat be- és kikapcsolásához válassza a Nézet > Próbanyomatszín lehetőséget. Ha engedélyezve van a próbanyomat opció, bármilyen módosítást végezhet.