Keverési módok

Az eszköztáron beállított keverési mód azt határozza meg, hogy az adott festő- vagy szerkesztőeszköz milyen hatással van a kép képpontjaira. A keverési módok hatásának megjelenítésekor a következő színeket tanácsos figyelembe venni:

• Az alapszín a kép eredeti színe.

• A keverőszín a festő- vagy szerkesztőeszközzel alkalmazott szín.

• A kikevert szín a keverés eredményeként kapott szín.

A keverési módot az eszköztár Mód legördülő menüjéből választhatja ki.

A módban a program minden egyes képpontot a kikevert színre szerkeszt vagy fest. Ez az alapértelmezett mód. (Ha bittérképes vagy színpalettás képekkel dolgozik, a Normál mód Határérték néven látható a listában.)

A módban a program minden egyes képpontot a kikevert színre szerkeszt vagy fest. A kikevert színt ugyanakkor a program a képpontok helyén érvényes opacitástól függően véletlenszerűen az alap- vagy a keverőszínre cseréli.

Ha ezt a módot választja, a program a szerkesztést vagy festést csak a rétegek átlátszó részeire alkalmazza. Ez a mód csak az olyan rétegek esetén használható, melyeknél nincs bejelölve az Átlátszó képpontok rögzítése jelölőnégyzet. Használatával azt a hatást érheti el, mintha egy acetát alapú lapon az átlátszó területek hátoldalára festene.

A mód az összes képpont szerkesztésével vagy festésével azokat átlátszóvá alakítja. A mód az alakzateszközökhöz (a Képpontok kitöltése lehetőség választása esetén), a Festékesvödör, az Ecset és a Ceruza eszközhöz, valamint a Kitöltés és a Körvonalazás parancshoz használható. Ez a mód csak olyan rétegekhez használható, amelyekhez nincs bejelölve az Átlátszó képpontok rögzítése jelölőnégyzet.

Az egyes csatornák színinformációi alapján az alapszínből vagy a keverőszínből – amelyik sötétebb – lesz a kikevert szín. A mód a keverőszínnél világosabb képpontokat lecseréli, az annál sötétebb képpontokat pedig változatlanul hagyja.

Az egyes csatornák színinformációi alapján az alapszínt megszorozza a keverőszínnel. A kikevert szín mindig sötétebb lesz. Ha egy színt a fekete színnel szoroz meg, az eredmény mindig fekete lesz. Fehérrel való szorzás esetén a szín változatlan marad. Ha a fekete és fehér színtől eltérő színnel fest, a festőeszközzel létrehozott sikeres ecsetvonások fokozatosan sötétebb színeket eredményeznek. Ezzel olyan hatást kelthet, mintha egy képre több tollal rajzolna.

Az egyes csatornák színinformációi alapján az alapszínt oly módon sötétíti, hogy az a kettő közötti kontraszt növelésével tükrözze a keverőszínt. A fehér színnel való keverés nem okoz változást.

Az egyes csatornák színinformációi alapján az alapszínt oly módon sötétíti, hogy az a fényesség csökkentésével tükrözze a keverőszínt. A fehér színnel való keverés nem okoz változást.

Az egyes csatornák színinformációi alapján az alapszín vagy a keverőszín – amelyik világosabb – lesz a kikevert szín. A mód a keverőszínnél sötétebb képpontokat lecseréli, az annál világosabb képpontokat pedig változatlanul hagyja.

Az egyes csatornák színinformációi alapján összeszorozza a keverőszín és az alapszín negatívját. A kikevert szín mindig világosabb lesz. Ha a Szendvicsnegatív módhoz a fekete színt használja, a szín változatlan marad. Ha a módhoz a fehér színt használja, az eredmény szintén fehér lesz. A mód használatával olyan hatást kelhet, mintha több, egymásra helyezett diát vetítene.

Az egyes csatornák színinformációi alapján az alapszínt oly módon világosítja, hogy az a kettő közötti kontraszt növelésével tükrözze a keverőszínt. A feketével való keverésnek nincs hatása.

Az egyes csatornák színinformációi alapján az alapszínt oly módon világosítja, hogy az a fényesség növelésével tükrözze a keverőszínt. A feketével való keverésnek nincs hatása.

Az alapszíntől függően Szendvicspozitív vagy Szendvicsnegatív módban jeleníti meg a színeket. A mintázatok vagy színek az alapszín kiemeléseit és árnyékait megőrizve átfedik a meglévő képpontokat. Az alapszínt a program nem cseréli le, hanem összekeveri a keverőszínnel oly módon, hogy az tükrözze az eredeti szín világosságát vagy sötétségét.

A keverőszíntől függően sötétíti vagy világosítja a színeket. Használatával olyan hatás érhető el, mintha a képet egy szórt fényű reflektorral világítaná meg. Ha a keverőszín (fényforrás) világosabb az 50%-os szürkénél, a program a képet a fakításhoz hasonló módon világosítja. Ha a keverőszín sötétebb az 50%-os szürkénél, a program a képet az égetéshez hasonlóan sötétíti. A tiszta feketével vagy fehérrel történő keverés jól láthatóan sötétebb vagy világosabb területet eredményez, de nem tiszta feketét, illetve fehéret.

A keverőszíntől függően Szendvicspozitív vagy Szendvicsnegatív módban jeleníti meg a színeket. Használatával olyan hatás érhető el, mintha a képet egy éles fényű reflektorral világítaná meg. Ha a keverőszín (fényforrás) világosabb az 50%-os szürkénél, a program a képet a Szendvicsnegatív módhoz hasonló módon világosítja. Ez a módszer akkor lehet hasznos, ha kiemeléseket szeretne adni a képhez. Ha a keverőszín sötétebb az 50%-os szürkénél, a program a képet a Szendvicspozitív módhoz hasonlóan sötétíti. Ez a módszer akkor lehet hasznos, ha árnyékokat szeretne adni a képhez. A tisztán fekete vagy fehér színnel való festés tisztán fekete vagy fehér színt eredményez.

A keverőszíntől függően a kontraszt növelésével vagy csökkentésével égeti vagy fakítja a színeket. Ha a keverőszín (fényforrás) világosabb az 50%-os szürkénél, a program a képet a kontraszt csökkentésével világosítja. Ha a keverőszín sötétebb az 50%-os szürkénél, a program a képet a kontraszt növelésével sötétíti.

A keverőszíntől függően a fényesség csökkentésével vagy növelésével égeti vagy fakítja a színeket. Ha a keverőszín (fényforrás) világosabb az 50%-os szürkénél, a program a képet a fényesség növelésével világosítja. Ha a keverőszín sötétebb az 50%-os szürkénél, a program a képet a fényesség csökkentésével sötétíti.

A keverőszín alapján lecseréli a színeket. Ha a keverőszín (fényforrás) világosabb az 50%-os szürkénél, a program a keverőszínnél sötétebb képpontokat lecseréli, az annál világosabb képpontokat pedig változatlanul hagyja. Ha a keverőszín sötétebb az 50%-os szürkénél, a program a keverőszínnél világosabb képpontokat lecseréli, az annál sötétebb képpontokat pedig változatlanul hagyja. Ez a módszer akkor lehet hasznos, ha speciális effektusokat szeretne adni a képhez.

Hozzáadja a kevert szín piros, zöld és kék csatornájának értékét az alapszín RGB-értékeihez. Ha az így kapott összeg egy csatornánál 255 vagy nagyobb, az érték 255, ha az összeg értéke kevesebb, mint 255, akkor az érték 0. Ezért a kevert képpontok vörös, zöld és kék csatornájának értéke csak 0 vagy 255 lehet. Így az összes képpont az elsődleges összeadó színek (vörös, zöld, kék) valamelyike, fehér vagy fekete lesz.

Az egyes csatornák színinformációi alapján eltávolítja a keverőszínt az alapszínből vagy az alapszínt a keverőszínből attól függően, hogy melyik rendelkezik a nagyobb fényességi értékkel. A fehér színnel való keverés invertálja az alapszín értékeit, míg a fekete színnel való keverés nem jár változással.

A Különbség módhoz hasonló, de annál alacsonyabb kontrasztú hatást kelt. A fehér színnel való keverés invertálja az alapszín értékeit. A feketével való keverésnek nincs hatása.

Az egyes csatornák színinformációi alapján a keverőszínt kivonja az alapszínből. 8 és 16 bit mélységű képek esetén a számítások során keletkező negatív értékeket nullára kerekíti a program.

Az egyes csatornák színinformációi alapján a keverőszínt elválasztja az alapszíntől.

Az alapszín fénysűrűségével és telítettségével, illetve a keverőszín színezetével hozza létre a kikevert színt.

Az alapszín fénysűrűségével és színezetével, illetve a keverőszín telítettségével hozza létre a kikevert színt. Ha egy telítettség nélküli (0 értékű telítettséggel rendelkező, azaz szürke) területen e módban fest, akkor nem történik változás.

Az alapszín fénysűrűségével, illetve a keverőszín színezetével és telítettségével hozza létre a kikevert színt. Ezáltal megőrződnek a kép szürke szintjei. A mód monokróm képek színezéséhez és színes képek árnyalásához lehet hasznos.

Az alapszín fénysűrűségével és színezetével, illetve a keverőszín telítettségével hozza létre a kikevert színt. Ebben a módban a színmódban érvényes hatás negatívja jön létre.

Összeveti a keverőszín és az alapszín összes csatornaértékét, és a legmagasabb értékű színt jeleníti meg. Mivel a Világosítás keverési mód a kikevert szín létrehozásához az alap- és a keverőszín legmagasabb csatornaértékét választja, a Világosabb szín mód nem hoz létre egy harmadik színt.

Összeveti a kikevert szín és az alapszín összes csatornaértékét, és a legkisebb értékű színt jeleníti meg. Mivel a Sötétítés keverési mód a kikevert szín létrehozásához az alap- és a keverőszín legkisebb csatornaértékét választja, a Sötétebb szín mód nem eredményez egy harmadik színt.

Példák a keverési módokra

Az alábbi példák azt mutatják be, hogy milyen eredménnyel jár egy képrészlet különböző keverési módokkal történő festése.