Photoshop – Példák különböző színmódokra

Különböző színmódok:

  1. RGB mód (több millió szín)
  2. CMYK mód (négyszínnyomás színei)
  3. Színpalettás mód (256 szín)
  4. Szürkeárnyalatos színmód (256 árnyalat)
  5. Bittérkép mód (2 szín)

A színmód vagy a képmód határozza meg, hogy miként kombinálják a színeket a csatornák száma alapján a színmodellben. Az eltérő színmódok különböző részletességű színeket és fájlméretet eredményeznek. A CYMK színmódot például teljes színes nyomtatott brosúrákhoz, az RGB színmódot pedig webes vagy e-mailben történő felhasználás esetén célszerű alkalmazni, mivel kisebb fájlmérete mellett is megőrzi a szín integritását.

RGB színmód

A Photoshop RGB színmódja az RGB modellt veszi alapul minden képponthoz egy intenzitási értéket rendelve. A csatornánkénti 8 bites képeken az intenzitási érték 0-tól (fekete) 255-ig (fehér) terjedhet az RGB mindhárom összetevője (vörös, zöld, kék) esetében. A világos vörös szín R értéke például 246, G értéke 20, B értéke pedig 50. Ha mindhárom összetevő értéke egyenlő, az eredmény egy semleges szürke árnyalat. Ha mindegyik összetevő értéke 255, tiszta fehér, ha 0, tiszta fekete árnyalatot kapunk.

Az RGB színmodellű képeken három szín vagy csatorna állítja elő a színeket a képernyőn. A csatornánkénti 8 bites képeken a három csatorna képpontonként 24 bit színinformációt közöl (8 bitet a 3 csatorna mindegyikén). 24 bites képeken a három csatorna akár 16,7 millió szín előállítására is képes képpontonként. 48 bites (csatornánként 16 bites) és 96 bites (csatornánként 32 bites) képeken még ennél is több szín is létrehozható képpontonként. Az RGB nemcsak a Photoshop-képek alapértelmezett színmódja, de a számítógépek képernyője is az RGB modell használatával jeleníti meg a színeket. Ez azt jelenti, hogy ha nem az RGB színmódban dolgozik, hanem például a CMYK-ban, a Photoshop a CMYK képet átalakítja RGB módba a képernyőn való megjelenítéshez.

Jóllehet az RGB szabványos színmodell, az általa definiált pontos színtartomány a használt alkalmazástól vagy eszköztől függően eltérő lehet. A Photoshop RGB színmódja aszerint is változhat, hogy a Színbeállítások párbeszédpanelen milyen beállításokat ad meg a munkaterület számára.

CMYK színmód

A CMYK módban minden képpont a nyomdai alapszínek százalékértékeként van definiálva. A legvilágosabb színek (csúcsfények) a nyomdai alapszínek alacsony százalékértékeivel, a sötétebb színek (árnyékok) magasabb százalékértékekkel vannak meghatározva. Egy világos vörös szín értékei például a következők lehetnek: 2% cián; 93% bíbor; 90% sárga; 0% fekete. A CMYK-képeken akkor keletkezik elvileg fehér szín, ha mind a négy összetevő értéke 0%.

Akkor alkalmazzon CMYK módot, ha a képet négyszínnyomásos (nyomdai alapszínekkel való) nyomtatásra készíti elő. Az RGB-képek CMYK modellbe való átalakításakor színrebontás jön létre. RGB képből kiindulva célszerű a képet először RGB színmódban szerkeszteni, majd a szerkesztési folyamat végén átalakítani CMYK módba. RGB módban a Próbanyomat paranccsal a tényleges képadatok módosítása nélkül szimulálhatja a CMYK modellbe alakítás hatásait. A CMYK módban közvetlenül is dolgozhat professzionális rendszerekből beolvasott vagy importált CMYK-képeken.

Jóllehet a CMYK szabványos színmodell, az általa definiált pontos színtartomány az alkalmazott nyomdai vagy nyomtatási körülményektől függően eltérő lehet. A Photoshop CMYK színmódja aszerint is változhat, hogy a Színbeállítások párbeszédpanelen milyen beállításokat ad meg a munkaterület számára.

Lab színmód

A CIE L*a*b* (Lab) színmodell az emberi színérzékelésen alapul. Az Lab számértékei azokat a színeket írják le, amelyeket egy egészséges látású ember érzékelhet. Mivel az Lab azt írja le, hogy egy szín milyennek látszik, nem pedig hogy egy adott eszköznek (például képernyőnek, asztali nyomtatónak vagy digitális fényképezőgépnek) milyen és mennyi színezékre van szüksége az előállításához, ez a színmodell eszközfüggetlennek tekinthető. A színkezelési rendszerek az Lab modellt színreferenciaként használják, amely alapján egy szín megjósolható eredménnyel átalakítható egyik színtérből a másikba.

Az Lab színmódban a színekhez egy világosságot definiáló összetevő (L) tartozik, amelynek értéke 0-tól 100-ig terjedhet. Az Adobe Pipetta párbeszédpanelen és a Szín panelen látható a összetevő (zöld–vörös tengely) és b összetevő (kék–sárga tengely) egy +127 és –128 közötti értéket vehet fel.

Az Lab színmodellt használó képek Photoshop, Photoshop EPS, Large Document Format (PSB), Photoshop PDF, Photoshop Raw, TIFF, Photoshop DCS 1.0 és Photoshop DCS 2.0 fájlformátumokba menthetők. A 48 bites (csatornánként 16 bites) Lab modellű képek Photoshop, Large Document Format (PSB), Photoshop PDF, Photoshop Raw és TIFF fájlformátumokba menthetők.

Megjegyzés:

A DCS 1.0 és a DCS 2.0 formátumú képeket a program megnyitásukkor CMYK modellbe konvertálja.

Szürkeárnyalatos színmód

A Szürkeárnyalatos színmódban a program a szürke különböző árnyalatait használja a képeken. 8 bites képeken a szürkeárnyalatok maximális száma 256. A szürkeárnyalatos képek minden képpontja fényerőértékkel rendelkezik, amely 0-tól (fekete) 255-ig (fehér) terjedhet. 16 és 32 bites képeken a színárnyalatok száma jelentősen nagyobb, mint a 8 bites képeken.

A szürkeárnyalat-értékek a feketefesték-lefedettség százalékában is mérhetők (a 0% fehérrel, a 100% feketével egyenlő).

A Szürkeárnyalatos színmód a Színbeállítások párbeszédpanelen a munkaterülethez megadott tartományt használja.

Bittérkép mód

A Bittérkép színmód a képen lévő színek képpontjait két színérték (fekete vagy fehér) egyikével definiálja. A Bittérkép színmódú képek 1 bites bittérképes képek, mivel 1 értékű bitmélységgel rendelkeznek.

Duplex mód

A Duplex színmód 1–4 egyedi festék használatával egyszínű, kétszínű (duplex), háromszínű és négyszínű szürkeárnyalatos képek előállítására alkalmas.

Színpalettás mód

A Színpalettás mód 8 bites, legfeljebb 256 színből álló képfájlok létrehozására alkalmas. A színpalettás színek átalakításakor a Photoshop egy színindextáblát épít fel, amely a kép színeit tárolja és indexszel látja el. Ha az eredeti kép egyik színe nem jelenik meg a táblában, a program a hozzá legközelebbi színt választja, vagy árnyalást alkalmaz, így a rendelkezésre álló színekkel szimulálja a hiányzó színt.

Bár a színpalettás mód színei korlátozottak, használatával a fájlméret csökkenthető, ugyanakkor megőrizhető a multimédiás bemutatókhoz, weblapokhoz és hasonló dokumentumokhoz szükséges képi minőség. Ebben a módban csak korlátozott szerkesztésre van lehetőség. Szélesebb körű szerkesztéshez a képet ideiglenesen RGB módba kell alakítani. A színpalettás módú képek Photoshop, BMP, DICOM (a Digital Imaging and Communications in Medicine elnevezésből alkotott mozaikszó: az orvosi célú beolvasott képek fogadásához leggyakrabban használt szabvány), GIF, Photoshop EPS, Large Document Format (PSB), PCX, Photoshop PDF, Photoshop Raw, Photoshop 2.0, PICT, PNG, Targa®, és TIFF fájlformátumokba menthetők.

Többcsatornás mód

A többcsatornás módú képek egy-egy csatornán 256 szürke szintet tartalmaznak, és speciális nyomtatáshoz használhatók. Az ilyen képek Photoshop, Large Document Format (PSB), Photoshop 2.0, Photoshop Raw és Photoshop DCS 2.0 fájlformátumokba menthetők.

A képek többcsatornás módba való átalakításához az alábbi útmutatásokat kell figyelembe venni:

  • A rétegeket ez a funkció nem támogatja, ezért egyesíti.

  • Az eredeti kép színcsatornái az átalakított képen direktszín-csatornákká válnak.

  • A CMYK színmódú képek többcsatornás módba való átalakításakor cián, bíbor, sárga és fekete direktszín-csatornák keletkeznek.

  • Az RGB színmódú képek többcsatornás módba való átalakításakor cián, bíbor és sárga direktszín-csatornák keletkeznek.

  • Az RGB, a CMYK vagy a Lab színmódú képek egy-egy csatornájának törlésekor automatikusan többcsatornás módú kép keletkezik, és a rétegek egyesülnek.

  • A többcsatornás képek exportálásához Photoshop DCS 2.0 formátumba kell őket menteni.

Megjegyzés:

A színpalettás színű és a 32 bites képek nem konvertálhatók többcsatornás módba.

Ez a munka a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 3.0 Unported licenc alatt lett közzétéve.  A Twitter™ és Facebook közzétételeket a Creative Commons jogi feltételei nem szabályozzák.

Jogi közlemények   |   Online adatvédelmi nyilatkozat