Ismerje meg, hogyan hozhatók létre és hogyan kapcsolódnak egymáshoz a színek az Adobe Photoshopban, így hatékonyabban dolgozhat.

A szín fogalma

Ha tudja, hogyan keletkeznek a színek, és hogyan viszonyulnak egymáshoz, hatékonyabban dolgozhat velük a Photoshop programban. Ahelyett, hogy esetlegesen érne el bizonyos hatásokat, munkáját következetessé teheti, ha ismeri a színelmélet alapjait.

Az alapszínek

A fény három összetevő színét (a vöröset, a zöldet és a kéket) additív alapszíneknek nevezzük, amelyek – különféle kombinációkban – a látható spektrum összes színét alkotják. A vörös, zöld és kék fényt egyenlő mértékben vegyítve fehéret kapunk. A vörös, zöld és kék fény teljes hiánya feketét eredményez. A számítógépek képernyői az additív alapszínek használatával állítják elő a színeket.

Photoshop – Additív színek (RGB)
Additív színek (RGB)

A. Vörös B. Zöld C. Kék 

A szubtraktív elsődleges színek olyan festékanyagok, amelyek változatos kombinációjukban hozzák létre a színkép különböző színeit. A képernyőkkel szemben a nyomtatók szubtraktív elsődleges színeket (cián, bíbor, sárga és fekete festékanyagot) használnak, és szubtraktív keverés útján állítják elő a színeket. A „szubtraktív” kifejezés arra utal, hogy az elsődleges színek mindaddig tiszták, amíg egymással nem keverednek, ami az elsődleges színek kevésbé tiszta változatait eredményezi. A narancs például a bíbor és a sárga szubtraktív keveréséből jön létre.

Photoshop – Szubtraktív színek (CMYK)
Szubtraktív színek (CMYK)

A. Cián B. Bíbor C. Sárga D. Fekete 

A színkör

Ha kevéssé jártas a színösszetevők használatában, a színegyensúly kialakításakor célszerű egy szabványos színkörre támaszkodni. A színkör alapján megjósolhatja, hogy az egyik színösszetevő módosítása milyen hatással lesz a többi színre, továbbá hogy a módosítás hogyan vihető át az RGB és a CMYK színmodell között.

Photoshop – A színkör
A színkör

A. Vörös B. Sárga C. Zöld D. Cián E. Kék F. Bíbor 

A képen például bármely szín mennyiségét csökkentheti, ha a színkörön vele ellentétes oldalon lévő szín mennyiségét növeli – és fordítva. A szabványos színkör ellentétes oldalain lévő színek a kiegészítő színek. Hasonlóképpen egy szín mennyiségét növelheti vagy csökkentheti, ha a színkörön vele szomszédos színekét csökkenti, illetve növeli, sőt úgy is, ha a vele ellentétes oldalon lévő szín két szomszéd színének mennyiségét csökkenti, illetve növeli.

CMYK színmodellű képeken például a bíbort úgy csökkentheti, ha csökkenti a bíbor mennyiségét, vagy növeli a kiegészítő színének, vagyis a zöldnek a mennyiségét (a bíborral szemben a zöld áll a színkörön). RGB színmodellű képeken a bíbort úgy csökkentheti, ha elvesz a vörösből és a kékből, vagy zöldet ad hozzá. Mindezek a módosítások olyan színegyensúlyt eredményeznek, amely kevesebb bíbort tartalmaz.

Színmodellek, színterek és színmódok

A színmodell a digitális képeken látható és felhasználható színeket írja le. Mindegyik színmodell (például RGB, CMYK vagy HSB) más és más (általában számokon alapuló) módszert alkalmaz a színek leírására.

A színtér a színmodell egy változata, amely speciális színárnyalatokkal, színtartománnyal rendelkezik. Például az RGB színmodellen belül több színtér is található: Adobe RGB, sRGB, ProPhoto RGB és így tovább.

Minden eszköznek (például képernyőnek vagy nyomtatónak) megvan a maga színtere, és csak annak színtartományában képes a színeket visszaadni. Ha egy kép egyik eszközről a másikra kerül, megváltozhatnak a színei, mert minden eszköz a saját színterének megfelelően értelmezi az RGB vagy a CMYK modell értékeit. Ilyen esetekben színkezelést célszerű alkalmazni annak biztosítására, hogy a legtöbb szín azonos vagy legalábbis hasonló maradjon, így következetesnek tűnjön. Lásd: Miért nem egyeznek néha a színek.

A Photoshop programban egy dokumentum színmódja meghatározza, hogy a program az adott képet melyik színmodell szerint jeleníti meg és nyomtatja ki. A Photoshop színmódjai a kiadványszerkesztésben használt képekre alkalmazott színmodelleken alapulnak. A használható színmodellek a következők: RGB (vörös, zöld, kék), CMYK (cián, bíbor, sárga, fekete), Lab (CIE L* a* b*) és Szürkeárnyalatos. A Photoshop speciális színkimenetekhez is tartalmaz színmódokat, ilyen a Színpaletta vagy a Duplex. A színmódok meghatározzák az adott kép színeinek és csatornáinak a számát, valamint a fájlméretét. A színmód megválasztása a használható eszközökre és fájlformátumokra is hatással van. Lásd még Színmódok.

Amikor egy képen a színmódokkal dolgozik, a fájlban különböző számértékeket definiál. A számokra egyszerű úgy gondolni, mintha színek lennének, de ezek a számértékek nem abszolút módon határozzák meg a színeket; színjelentéssel csak a színt előállító eszköz színterében bírnak.

A színezet, a telítettség és a fényerő beállítása

Az emberi színérzékelésen alapuló HSB modell a szín három alapvető jellemzőjét írja le. Ezek a következők:

Színezet

Egy tárgyról visszaverődő vagy azon átbocsátott szín. Mértéke a szabványos színkörön elfoglalt helye, értéke 0–360°. A köznyelvben a színezetet a szín neve (például vörös, narancs vagy zöld) jelöli.

Telítettség

A szín erőssége vagy tisztasága (színtelítettség). A telítettség a szürke százalékaránya a színezethez viszonyítva, mértéke a százalék 0-tól (szürke) 100%-ig (teljesen telített). Szabványos színkörön a telítettség a kör közepétől a kerületéig növekszik.

Fényerő

A szín relatív világossága vagy sötétsége, mértéke általában a százalék 0%-tól (fekete) 100%-ig (fehér).

Photoshop – A HSB színmodell
A HSB színmodell

A. Színezet B. Telítettség C. Fényerő 

Ez a munka a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 3.0 Unported licenc alatt lett közzétéve.  A Twitter™ és Facebook közzétételeket a Creative Commons jogi feltételei nem szabályozzák.

Jogi közlemények   |   Online adatvédelmi nyilatkozat